Sant Darshan Singh

Váljunk spirituálisan éberré, tudatossá!

Hazur az Ő sajátos stílusában a következő megállapítást tette: „Reggel három órakor a Naam kin-cseivel megrakottan az összes tanítványt felkeresem. Sajnos, ezeket mind visszaviszem, mert mind-annyian alszanak. Senki sincs ébren.” Sürgetően szükséges, hogy az igazság összes keresője éber legyen a kora reggeli órákban. Amikor a hajnal beköszönt, a tanítvány türelmesen várakozzon! Az Úrra való édes emlékezésben meditáljon! Teljesen merüljön bele a szeretetteljes várakozás állapo-tába! Ezzel díszbe öltözteti az Úr lakhelyét, aki kegyesen megáldja a meditálót a jelenlétével, és végül egyesülhet Istennel.

A szerelmesünk érkezésére felkészülésnek mindenképp fontos része a lakhely virágokkal való fel-díszítése, amelyet így betölt azok szépséges látványa és mámorító illata. Ilyen a mi igazi valónk, a lelkünk is, ha megtisztul. Ha viszont a szívünk kíméletlen, kemény, akkor kicsinyesen gyűlölködő szavakkal illetjük az embertársainkat, megsértjük a jogaikat. Az ilyen emberekből hiányzik a gyöngéd figyelemre, a szerető gondoskodásra való képesség. Egyébként ugyanis a szenvedés láttán a szívünk megolvad, és készen állunk a segítségnyújtásra. A spirituális Mesterünk illata áradjon a testünkből! Egy szufi szavaival:

,,Ó, virág! Kereslek téged, mert rajtad keresztül

a Szerelmem illatát szippantom be."

Ha valaki kapcsolatba kerül velünk, akkor az isteniség visszatükröződésének legyen a szemtanúja! Sajnos azonban nem ez történik. Annak érdekében, hogy ez bekövetkezhessen, először is a kora reg-geli órákban fogjunk neki a meditációnak, éberen várakozva a spirituális Mesterünkre! Ezt teljes szív-vel-lélekkel tegyük! Sóvárogjunk az Ő megpillantására a bensőnkben! Tegyük széppé a benső ottho-nunk, ami a jellemünk megtisztítását, jobbá formálását jelenti!

Hogyan tehetjük elragadóan gyönyörűvé a benső lakhelyünket? Rózsát, jázmint, más virágokat, leveleket használunk arra, hogy az otthonunk vonzó látványt nyújtson. Így készülünk fel a vendégek fogadására. Az érkezőket kellemes illat fogadja. A lelkünk benső lakhelyét az erőszakmentességgel, igazságossággal, alázattal, tisztasággal és önzetlen szolgálattal tehetjük ékessé. Ha így élünk, akkor az erényesség illata leng körül bennünket. Mit jelent az „illat” szó ebben az értelemben? Azt, hogy magunkban hordozzuk Isten jelenlétének örök, varázslatos illatát.

Ha az Istenre való emlékezés állapotában meditálunk, akkor az egész bensőnket betölti az Ő lé-nyege, és ez a semmihez sem hasonlítható édes illat fog kiáradni belőlünk. Majd pedig a Szeretett Lény teljes bizonyossággal manifesztálódik a bensőnkben. Ha éberen várakozunk az Ő megérkezé-sére, megtapasztaljuk a soha el nem múló üdvösséget.