Vegetáriánus táplálkozás

Mindannyian fizikailag egészségesek szeretnénk lenni, ezért az elmúlt néhány évben rendkívül nagy hangsúly helyeződött arra a kérdésre, hogy mi az, amit megeszünk. Azt találjuk, hogy a betegségek oka – ha az nem sorsszerű – jelentős mértékben az, amit enni szoktunk. Szeretnénk egyre jobbá tenni az életünket. Szerte a világon folynak a kutatások az utak-módok megtalálására, hogy fizikailag a lehető legjobb formában tudjunk élni. Mialatt az orvosok, a kutatók, táplálkozástudományi szakemberek igyekeznek megtalálni az ideális étrendet, egy dolog teljesen nyilvánvalóvá lett: ha valaki nem fogyaszt húst, viszont több zöldség és gyümölcs szerepel az étrendjében, sokkal kiegyensúlyozottabban, kevesebb rizikófaktorral él. Ez annak a nagy létszámot érintő kutatásnak az eredménye, amely azt vizsgálta, milyen lehet a fizikailag ideális étrend.

Igazából nincsen egyetlen, meghatározott vegetáriánus étkezési minta. A vegetáriánus életmód alapvetően növényeken alapul. A fő összetevői: gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, gabonafélék, növényi magvak.

 

Mire hat az étel?

Felvetődik a kérdés: Csak a fizikai testünk miatt legyünk vegetáriánusok? Vagy pedig az, amit beviszünk a testünkbe, hatással van az életünk más területeire is?

Korunkban egyre erősebb az a meggyőződés, hogy a létezésünk nem korlátozódik a fizikai test szintjére. Az emberek kezdik felismerni, hogy az élet több ennél, és a lélek az, amely élteti a testet.

Étrend

A fizikai létünk fenntartásához táplálékra van szükségünk. A természet kényszerít bennünket, hogy az elrendelt sorsunk által meghatározott ideig e világban éljünk. Valamiből fenn kell tartanunk a létezésünket. Ebben a tekintetben meglehetősen tehetetlenek vagyunk. A karma törvénye a természet láthatatlan módszere a világ vasmarokban tartására, azért, hogy az benépesüljön és működjön.

Ebből következően még inkább szükséges, hogy változtassunk a meggondolatlan, nemtörődöm és válogatás nélküli étkezési szokásainkon. Mivel táplálék nélkül nem létezhetünk, legalább olyanokat válasszunk ki, amelyek a legkevésbé károsak a spirituális fejlődésünkre! Szükségtelenül ne halmozzunk magunkra karmikus adósságokat, ha ezeket kis odafigyeléssel elkerülhetjük! Most ezt a célt szem előtt tartva, tanulmányozzuk a karma törvényét!

 

A karma törvénye

Mind ismerjük az akció-reakció elvét, a fizika harmadik törvényét, amely szerint minden akciót reakció követ. Ehhez nagyon hasonló a karma törvénye. Minden gondolatunkért, szavunkért és tettünkért számadással, felelősséggel tartozunk. A jókért jutalmat, a rosszakért büntetést kapunk.

Mindannyiunknak fizetnünk kell a tetteinkért. A napi életünk során sokféle pusztítást okozunk, mert például a belélegzett levegővel baktériumokat ölhetünk meg. Rovarokat, apró élőlényeket taposunk el. Tegyük meg, amire képesek vagyunk, hogy minél kisebb legyen a teremtésben általunk okozott kár!

Az ősi szentiratok azt tanítják, hogy az ötféle tattva, vagyis az ötféle teremtőelem – a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter – építi fel az élőlényeket.

Az emberi testben mind az öt elem aktív – ezért az ember a teremtésben a legmagasztosabb és legértékesebb. Az emberölés a legnagyobb bűn, és a történelem során mindig a legsúlyosabb büntetést vonta maga után.

Az érték-rangsorban a négylábúak következnek, amelyek négy alkotóelemet tartalmaznak aktív formában: az éter hiányzik, vagy csak elhanyagolható mennyiségben található bennük. A legtöbb törvény szerint egy állat megölése annyi pénzbüntetést von maga után, amennyi az állat ára.

A harmadik kategóriába tartoznak a madarak, amelyekben három elem aktív: a víz, a tűz és a levegő. Tulajdonos nélküli madár megölése általában büntetés nélküli. Ha pedig egy „védett” madarat pusztít el valaki, akkor esetenként kisebb összegű pénzbüntetést kell fizetnie.

Még kevesebb értékkel bírnak a hüllők, a férgek és a rovarok, amelyekben csak két elem aktív: a föld és a víz. A másik három elem csak szunnyadó formában van jelen bennük. A világ legtöbb törvénye ezeknek az elpusztítását nem bünteti.

A legkevésbé értékesek pedig a gyökerek, a zöldségek és a gyümölcsök, amelyek csak a víz alkotóelemet tartalmazzák aktív formában. Természetesen van élet a zöldségekben, gyümölcsökben és magvakban is. Karmikus szempontból a vegetáriánus vagy gyümölcs-zöldség étrenddel okozzuk a legkevesebb fájdalmat. Az ember ennek követésével veszi magára a legkisebb karmikus terhet. Testünket táplálni szükséges. Ezért az erőszaknélküliség szem előtt tartásával étkezzünk vegetáriánus módon, hiszen így avatkozunk bele a természet rendjébe a legkisebb mértékben!

Az ételeket az emberekre tett hatásuk szerint csoportosítva, Indiában három fő típust különböztetnek meg: szattvikus

vagy tiszta ételek; radzsikus vagy energiát adó ételek és tamszikus vagy tompító ételek.

A szattvikus ételek közé tartoznak a zöldségek, a gabonafélék, a hüvelyesek, a gyümölcsök, az olajos magvak, valamint a tej, vaj és sajt mérsékelt mennyiségben. Ez az étrend nyugalmat és kiegyensúlyozottságot ad; tisztán tartja az értelmet és a szívet.

A radzsikus ételek közé tartoznak: bors, fűszerek, egyéb ízesítők, a savanyú és keserű ételek. Ezek nyugtalanságot, vágyakat keltenek.

A tamszikus ételek közé sorolják az állott ételeket, a húst, a halat, a szárnyasokat, a tojást és az alkoholt tartalmazó italokat. A tamszikus étrend tompít. Ezeket a tényezőket szem előtt tartva a szentek és bölcsek emberemlékezet óta a szattvikus étrendet követték, mivel ez segíti leginkább a tiszta életvitelt, amely hozzájárul a spirituális előrehaladáshoz.

Dr. Irving Fisher, a Yale egyetem professzora által irányított összehasonlító terhelési próbák azt mutatták, hogy a vegetáriánusok kétszer annyit képesek teljesíteni, mint a húst fogyasztók. Dr. Fisher úgy találta, hogyha a nem vegetáriánusok fehérje fogyasztását 20%-kal csökkenti, akkor a teljesítményük 33%-kal nő. Számos más tanulmányban is kimutatták, hogy a megfelelő vegetáriánus étrend tápértéke nagyobb, mint a húsé.

A legerősebb és legnagyobb állóképességű állatok mind növényevők. Az elefánt, a bivaly, a ló közismerten nagy testi erővel és munkaképességgel bír. A húsevő állatok étvágygerjesztőnek találják a nyers húst és a vért; az ember az egyetlen „állat”, aki főtt vagy sült, fűszerekkel és mártásokkal álcázott húst eszik.

 

Ne ölj!

A történelem során sokféle hit, vallás alakult ki. Az idők folyamán sok szent és misztikus érkezett a földre. Ha megnézzük a tanításaikat, egy alapvető tantétel mindegyikben közös: „Ne ölj!” Minden hit mélyén ott van az erőszakmentes élet elve. Jézus Krisztus azt mondta: „Ha valaki megüti az egyik orcád, tartsd oda neki a másikat!” Miért? Mert ez az erőszaktól való tartózkodásunk legmagasabb formája. Amikor a szentírások, a vallások hangsúlyt helyeznek arra, hogy „Ne ölj!”, akkor nem azt mondják, hogy ne ölj embert, hanem azt: „Ne ölj!” Fontos, hogy az értelmezés pontos legyen. Ez azt jelenti: senkit se ölj meg; se embert, se állatot, se madarat, se halat, se csúszómászót, se rovart, mert ez nyugtalanságot okoz az életedben. Ez a vegetarianizmus lényege: tartózkodás a hús, a hal, a szárnyas fogyasztásától.

Ha leölnek egy állatot, az ezt előre megérzi. Képzeljük el a levágásra váró állatok állapotát! Tudják, meg fogják ölni őket. Hatalmas a félelmük, és a bennük termelődő hormon mennyisége. A tudományos vizsgálatok szerint a félelem hatására bizonyos hormonok szabadulnak fel. Adrenalin kerül a vérbe, hogy kezelni tudjuk a stresszhelyzetet. A felszabaduló hormonok, amelyek erőt adnak egy feszült, nehéz helyzetben, a testben maradnak, és károsítják azt. Ismerjük a stressz azonnali hatását az emberi testre, és hogy létezik egy test-elme-lélek kapcsolat. Tudományos korunkban ez teljesen világossá vált. Amit megeszünk, az nemcsak a fizikai testünkre van hatással, hanem a mentális, az érzelmi és a spirituális állapotunkra is.

Amikor megesszük a leölt állatok húsát, ezek a hormonok hatnak ránk, szív- érrendszeri és egyéb betegségeket okoznak. Agresszívvé tesznek, félelmet generálnak bennünk.

 

A vegetáriánus életforma jótéteményei

A vegetáriánus életforma jótéteményeit – amelyről a szentek és misztikusok sok-sok évszázada beszélnek –, annak megelőző, védelmező és erőforrásokhoz juttató szerepét az emberek ma újra felfedezik. Az egész világon rendkívül gyorsan növekszik a vegetáriánusok száma.

Ha a vegetáriánus életmód kérdésének a mélyére tekintünk, kiderül, hogy zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nem csupán fizikailag egészséges, hanem az ezekben az ennivalókban lévő vibráció nyugodtabbá, szeretetteljesebbé, együttérzőbbé, etikusabbá is tesz bennünket. Az etikus élet pedig a spiritualitás alapköve. Az erőszakmentesség, a becsületesség, az önzetlen segítségnyújtás, a szeretet, az együttérzés és az alázat az alap ahhoz, hogy spirituálisan fejlődhessünk, hogy képesek legyünk lecsendesíteni az elménket, és így meg tudjuk tapasztalni a mindannyiunkban jelen lévő Fényt.

Nagyon sok hagyomány beszél a vegetáriánus életmódról, mint a legkedvezőbb, a legelőnyösebb táplálkozási formáról, amellyel a spirituális élethez szükséges állapotba kerülhetünk. Először is azért, mert nem teremtünk sok visszahatást, karmát. Másodszor, egyre kiegyensúlyozottabbak, stabilabbak vagyunk. A különböző vallások bensőbe fordulásának technikái és azok elnevezései eltérhetnek: meditáció, inverzió, figyelemmel végzett ima, csendben ülés. A lényeg az, ha ilyen vagy olyan módon nem érjük el a benső csendben tartózkodást, akkor nem tudunk kapcsolatba kerülni a bennünk lévő Fénnyel.

Ahhoz, hogy csend legyen bennünk, olyan ételeket szükséges a szervezetünkbe juttatnunk, amelyeknek megnyugtató, csillapító hatása van.

Táplálkozási módunk figyelmes kiválasztása mellett ügyeljünk az elfogyasztott ételeink mennyiségére is! Az alapelv ez legyen: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk!” Sajnos legtöbbünk azért él, hogy egyen – s túlságosan is sokat eszünk. Az új és pompás ételeknek nem tudunk ellenállni. A rokonainkkal és a barátainkkal való együttlétkor is többnyire túlesszük magunkat. Amikor a hálánkat akarjuk kimutatni a vendégszeretetért, akkor is agyonesszük magunkat. A túlzott evés azonban számtalan egészségügyi problémát okoz, és megnehezíti a meditációt is.

A perzsa misztikus, Sheikh Saadi azt mondta: „Nem láthatjuk meg Isten Fényét, mert az orrunk hegyéig vagyunk tömve étellel.” Azt tanácsolta, hogy a gyomrunkat osszuk négy részre: kettőt töltsünk meg egyszerű ételekkel, egyet vízzel, egyet pedig hagyjunk szabadon Isten Fényének. A túl sok evéstől egyébként álmosak és kábák leszünk.

Ha olyan módon táplálkozunk, amely stabilitást, nyugalmat, harmóniát nyújt nekünk, és nem viszünk a szervezetünkbe agressziót, akkor össze tudunk kapcsolódni a bennünk lévő Fénnyel, amelyre csak a test és az elme nyugalmában találhatunk rá. Ha tehát úgy élünk, hogy a testünket nyugalomban, egyensúlyban tartó ételekkel tápláljuk, akkor esélyünk van az önfelismerésre, vagyis az igazi valónk, a lelkünk felismerésére, és az Istennel való kapcsolatra, ami az Istenfelismerés.

A mindenséget egy magasztos Erő tartja az ellenőrzése alatt. Mi ennek az Erőnek a részeiként tudatos, szeretetettel és Fénnyel telített lények vagyunk. Arra van szükségünk, hogy ezt felismerjük. Ezt a bensőbe fordulva érhetjük el. A vegetáriánus életmód a szükséges alap a benső tapasztalatszerzéshez. Mindannyiunk célja, amiért az emberi testet kaptuk: az igazi valónk és Isten felismerése.Ha mi is eljutunk mindennek a felismerésére, akkor nagyon gondosan fogjuk megválogatni, hogy mit eszünk. A vegetáriánus életmód a minden életforma iránti szeretet és együttérzés útja.

 

A vegetáriánus táplálkozás előnyei

Az utóbbi évtizedben egy tudományos információrobbanásnak lehettünk szemtanúi, amely által több információ vált hozzáférhetővé az emberiség számára, mint az írott történelem során eddig bármikor. A tudósok és orvosok lelkes kutatásainak köszönhetően, minden eddiginél több dolgot értünk meg a fizikai testünkkel kapcsolatban, valamint azt, hogy milyen dolgok segítenek bennünket abban, hogy jó egészségnek örvendjünk. Minél több bizonyítékot kapunk a vegetáriánus életmód jótékony hatásaira vonatkozóan, annál inkább növekedési tendenciát mutat a vegetáriánusok száma szerte a világon.

A történelem során számos nagy filozófus, misztikus, szent és megvilágosodott gondolkodó ismerte fel a vegetarianizmus értékeit. Csupán mostanában tapasztalható, hogy a tudomány megerősítette azokat a nézeteket, amelyeket ezek a nagyszerű emberek eddig vallottak a vegetarianizmusról. Egyre több ember ébred rá arra, hogy ez a fajta táplálkozás elősegíti a testünk, az elménk, a lelkünk és a bolygó egészségét és jólétét.

Könyvek, folyóiratok, magazinok és újságcikkek publikáltak tanulmányokat a vegetáriánus étrendnek az egészségre gyakorolt jótékony hatásáról. Orvosok és táplálkozástudósok széles körben ajánlják, hogy az egészségük érdekében tett lépésként, az emberek mérsékeljék a hús-, a magas zsírtartalmú ételek és a tojás fogyasztását.

Arra buzdítanak, hogy növeljük a zöldségek, gyümölcsök és a teljes értékű gabonák fogyasztásának mértékét az étrendünkben, hogy ezzel csökkentsük a test koleszterinszintjét, és minimalizáljuk a szívroham, a magas vérnyomás, az agyvérzés és a rákos megbetegedések kockázatát. Az orvosi felfedezések eredményei már messzemenő hatással vannak az élelmiszer- és éttermi iparágra nézve. Egyre több termékkel találkozunk, amelyeket már állati eredetű összetevők alkalmazása nélkül gyártanak. Ha visszatekintünk az időben, akár csak húsz évvel ezelőttre is, egy étterem menüjében alig volt valamilyen választási lehetőség, ha vegetáriánus ételt szerettünk volna rendelni.

 

Manapság már számos étteremben az ízletes vegetáriánus ételek széles választékát találjuk. A legtöbb város már bővelkedik a természetes élelmiszereket árusító boltokban és vegetáriánus éttermekben. Egészen nagy élelmiszerbolt-láncok tartanak a boltjaikban, széles választékban vegetáriánus élelmiszereket. Azok, akik gondosan fontolóra veszik a vegetarianizmus előnyeit, azt fogják tapasztalni, hogy az életük és egészségük minősége nagymértékben javul azáltal, hogy ezt az étrendet követik. A régóta vegetáriánus életmódot folytatók már tanúsíthatják azokat a változásokat, amelyeket azóta tapasztalnak, hogy felhagytak a húsevéssel. Rengetegen számolnak be arról, hogy sokkal energikusabbnak érzik magukat, és nem csupán fizikailag, hanem mentálisan is.

Azok az állatok, amelyek nem táplálkoznak hússal, mint például az elefánt, a ló, a szamár, és az ökör, óriási erejükről és állóképességükről ismertek. Nagyobb állóképességgel rendelkezve, a vegetáriánusoknál kimutatták, hogy megnövekedett a teljesítményük, valamint a koncentrációjuk fizikailag és intellektuálisan egyaránt.

Van egy mondás: „Azzá válsz, amit megeszel.” A keleti országokban, ahol a vegetarianizmus több ezer éves hagyománnyal rendelkezik, az emberek felismerték azt, hogy amit esznek, az a testük részévé válik, és hatással van a gondolataikra is. Abban hisznek, hogy ha megeszik egy állat húsát, akkor az állat mentális és érzelmi rezgései, az állat jellemzői a saját természetük részévé válik. Manapság, a tudomány kutatja azt a hatást, amit a saját stressz hormonjaink gyakorolnak a testünkre, illetve azt a károsodást, amelyet a hosszantartó stressz hatás okoz a szerveinkben. Képzeljük el, hogy olyan állatok húsát fogyasztjuk el, amelyek földi élete utolsó napjai vagy percei a mészárlástól való félelemmel teli állapotban teltek, és az egész testüket átitatták az emiatt kibocsátott hormonjaik. Azok, akik húst esznek, nem csupán a húst eszik meg, hanem mindazokat a stresszhormonokat is, amelyeket az állat szervezete a félelem hatására termelt.

Ezért sokan, a Kelet hagyományai szerint nevelkedve inkább növényi ételeken élnek. Ezek a táplálékok sokkal inkább elősegítik a mentális egyensúly megőrzését.

Mások gyakran érzékelik az étkezésünk által kiváltott hatásokat, változásokat a vibrációnkban. Ezt szemlélteti egy tanulságos történet a nagy női szufi szent, Rabia Basri életéből. Egyszer, amikor elment a hegyekbe, egy csapatnyi vad gyűlt köré: szarvasok, gazellák és hegyi kecskék. Csak odajöttek, nézték őt, és még közelebb húzódtak hozzá. Hirtelen egy barátja, Hasan bukkant elő a fák közül. Amikor a vadállatok megpillantották Hasant, félelmükben mindannyian elszaladtak. Hasan ezt látva, meghökkent.

 

Ránézett Rabiára, és ezt kérdezte tőle: „Miért futottak el tőlem félelmükben, miközben hozzád barátságosak voltak?” Rabia megkérdezte: „Mit ettél ma?”
Ő ezt válaszolta: „Egy kevés hagymát, zsírban sütve.”
„Az ő zsírjukat etted. Hát nem természetes, hogy menekülniük kellett előled?” – kérdezte.

Sok megvilágosodott lény, szent, misztikus és spirituális tanító minden időkben a vegetáriánus étrendet javasolta, spirituális és morális okokból egyaránt. Azok számára, akik a spirituális utat követik, több okból is alapvető fontosságú a vegetáriánus étrend.

Először is, a spirituális Mesterek mindig azt hirdették, hogy többek vagyunk, mint csupán test és elme; mi ugyanis lelkek vagyunk. Megtanították az embereket a meditáció módszerére, hogy újra felfedezhessék igazi természetüket, a lelküket. Ahhoz, hogy jártasságot szerezzünk a spirituális gyakorlatokban, a vegetarianizmus az egyik segítő tényező. Nyugodtaknak és összeszedetteknek kell lennünk, hogy képesek legyünk koncentrálni a meditációban. Ha halott állatok húsát esszük, ez hatással lesz a tudatosságunkra.

Keleten a vegetarianizmust alapvető dolognak tartják a spirituális fejlődés szempontjából. A spirituális tanítók az erőszakmentes életet hirdetik. A spirituális növekedés segítő tényezői magukban foglalják az erőszakmentesség, az őszinteség, a tisztaság, az alázat és az önzetlen szolgálat etikai értékeinek a kifejlesztését. A vegetáriánus táplálkozás az erőszakmentesség természetes mellékterméke – semmilyen élő teremtménynek nem ártunk.

Ez az, amiért a misztikusok korszakokon keresztül ajánlották a vegetáriánus táplálkozást, elkerülve a hús, a hal, a baromfi és a tojás fogyasztását. A vegetarianizmus a bolygó egészségi állapotát is jobbá teszi. Az ökológusok és a környezetvédők sokat tesznek azért, hogy megvédjék a föld élővilágát. A környezetvédők rámutattak arra, hogy az élelmiszerhiány problémájára a megoldás az erőforrásaink jobb hasznosítása. Például egy bizonyos mennyiségű gabona szükséges ahhoz, hogy tápláljunk egy tehenet, hogy az biztosítsa a húst egy ember számára, miközben ez a gabonamenn¡yiség ennél sokkal több ember ellátását szolgálhatná. A környezetkutatók szintén rámutattak arra, hogy a marhák számának és a húsfeldolgozásnak a növekedésével sokkal több üzemanyagra, vízre és energiára van szükség, mint a gabona- és zöldségtermesztéshez. A vegetarianizmus az egyik hatékony eszköze annak, hogy megóvjuk az alapvető, az éltető erőforrásainkat.

Az emberek világszerte egyre érdekeltebbé és felvilágosultabbá válnak a legmagasabb minőségű élet elérésével kapcsolatban. Jobban érdekli őket, hogy megoldják az univerzum rejtélyeit, és a korábbiaknál sokkal jobban vágynak arra, hogy megtalálják a személyes beteljesülést és a tartós boldogságot. Emellett valamennyiünk közös érdeke földünk teljes emberi közösségének jólléte és a bolygónk védelme.

Hogy miként gondoskodunk a testünk, az elménk, a lelkünk és a bolygó egészségéről, ez a mi választásunktól, döntésünktől függ. A kiegyensúlyozott vegetáriánus táplálkozás jó egészségi állapotot, kiváló állóképességet, nagyobb mentális egyensúlyt és jelentős spirituális fejlődést eredményez. A vegetáriánus táplálkozással el tudjuk érni a testünk, az elménk, a lelkünk és a bolygónk egészségét és tisztaságát. Nemcsak a saját magunk és minden élet békéjéhez járulunk hozzá ezzel, hanem kivesszük a részünket abból is, hogy a Föld nevű bolygót az öröm és béke mennyországává tegyük.

Ha tehát vegetáriánusok vagyunk, ez segíthet abban, hogy egészségesebbé tegyük a testünket, az elménket, a lelkünket és a bolygót. Ám a meditáció segítségével még jelentősen javíthatunk ezen az állapoton. A vegetarianizmus az alapot teremti meg a test, az elme és a lélek egészségéhez. A meditáció az, amely képes megadni számunkra a teljes, az általános egészséget, azáltal hogy csökkenti a testünkre és az elménkre nehezedő stresszt, és összeköttetésbe kerülhetünk a lelkünkkel. Ha leülünk meditálni, ezáltal lépéseket teszünk egy egészségesebb élet felé.

 

Világszintű vezető | Sant Mat tanítása | Gyakori kérdések | Fotók