A meditáció művészete
Ha figyelemmel végzett kontemplációról (szemlélődésről) vagy imáról van szó, minden vallási hagyomány a meditáció valamilyen formáját javasolja, hogy az segítsen a békés, beteljesedett élet elérésében. A meditációban hatalmas békességet és boldogságot tapasztalunk meg, amelyhez még hasonlóra sem lelünk ebben a világban.
Sant Rajinder Singh Ji Maharaj a meditációnak két formáját tanítja: a Jyoti és a Shabd meditációt. A Jyoti meditációban a benső Fényre koncentrálunk. A második gyakorlat, a Shabd meditáció egy magasabb szintű meditációs technika a benső Fény és a Hang áradatára. A spirituális Mester ezt a beavatáskor tanítja meg.
Isten Fényére és Hangjára minden vallásban találunk hivatkozásokat. Ezt az Erőt Naam, Shabd, a szent Ige, Zengő Fény, a Csend Hangja és más elnevezésekkel is illetik a különféle vallásokban és nyelveken.
A figyelmünk összpontosítása
A figyelmünk, a lelkünk külső kifejeződése az öt érzéken, a látáson, a halláson, a szagláson, az ízérzékelésen és tapintáson keresztül a nap folyamán állandóan kiárad a világba. A Jyoti és Shabd meditáció segítségével visszahúzzuk a figyelmünket a külvilágból és a lélek székhelyére, a harmadik szembe, a két szemöldök közé és mögé koncentráljuk úgy, hogy csukott szemmel szemmagasságban egyenesen előre nézünk.
Ha megtanuljuk a Jyoti és Shabd meditáció művészetét, koncentrálni tudjuk a figyelmünket a harmadik szembe, ahol összekapcsolódunk Isten Fényével és Hangjával, amely ott van mindannyiunk bensőjében. Ezen az isteni kapcsolaton keresztül nekivághatunk a benső spirituális utazásnak. A meditáció szépsége abban van, hogy az öröm, amelyre a bensőbe összpontosítva rátalálunk, velünk marad akkor is, amikor visszatérünk a napi tevékenységeinkhez.
Ajánlott könyvek: Sant Rajinder Singh: Gyógyító meditáció és Lelkünk megerősítése meditációval