Sant Rajinder Singh

A szívek egyesülése

Amikor egy ember megérkezik ebbe a világba, azt különféle színekben látja. Számtalan olyan dolog van, amit elkezdünk észlelni magunk körül, többek között a folyókat és a tengereket is. Ha a vízparton üldögélünk, akár órákig figyeljük, ahogy az első fodrot követi a második, a harmadik. Élvezzük a tarajos hullámok játékát. A napfelkelte és a naplemente, éjjelente pedig a csillagok, a különleges csillagképek szépséges látványa ragadja magával a figyelmünket. Egy hegytetőről széttekintve is bámulatos panorámában gyönyörködhetünk, főleg Kashmírban vagy Svájcban. Az itteni hegyek, tájak szépsége közismert.

Isten sokféle élő formát küldött a földi színtérre. Rengeteg fajta rovar létezik. A vizek élővilága is rendkívül sokszínű. Ha valaki egy tenger mélyére hatol, mindig újabb típusú vízi élőformára bukkanhat. Egyes szép, színes halfajtákat az akváriumokban is megfigyelhetünk. Ugyancsak számos négylábú állatfaj létezik a földön. Szóval Isten olyannak teremtette meg az anyag világát, ahol számtalan dolog kelti fel az érdeklődésünket. Amíg a figyelmünket a külső világ dolgai kötik le, addig az érzéki működés szintjén élünk.

Sant Darshan Singh az egyik gázelje néhány sorában elmagyarázza, hogyan telnek a napjaink, és miként kellene élnünk.

E világ látványairól szerzett minden egyes benyomásom képe

visszatükröződik a benső magányomban.

Az élet csodálatos drámájából csak az marad meg,

ami maga a valóság.

Hogyan tudjuk befogadni azt a sok szépséget, amellyel e világ megajándékoz bennünket? Az öt érzékszervünk, a szemünk, a fülünk, az orrunk, a szánk és a tapintási érzékeink segítségével. Ezeken keresztül vagyunk kölcsönhatásban ezzel a világgal. Mi jellemzi azt, amit a szemünkkel felfogunk? Az mind anyagi természetű. Ha egy emberre vagy állatra ránézünk, a külső formáját látjuk. Ugyanez érvényes a halakra és a rovarokra is. A hegyek, a fák és a többi növény fizikai megjelenése vonzza magához a figyelmünket. A szemünkön keresztül az információ a retinára, majd az agyunkba kerül, és tudatosul bennünk a sokféle benyomás.

Ki az, aki az észlelések befogadásának és feldolgozásának a rendszerét működteti? A testi mivoltunk. Ha csak a külső formákra fókuszálunk, akkor az egész életünk az érzékeink szintjén telik el. Ezen az anyagi szinten tehát adott a külső látvány, annak sokféle jellemzőjével, és a fizikai valónk a testi érzékekkel rendelkező néző, szemlélő. Ő az, aki a különféle dolgokat érzékeli ebben a világban. Ám a lelkünk is ennek a testnek a lakója, és ez a mi igazi formánk.

Mi most egy satsangon vagyunk együtt. Ha valaki itt széttekint, befogadja ezt a látképet. Ha innen kimegyünk, azt látjuk, hogy rengeteg autó, motorbicikli és ember mozog az utakon, amelyeket számtalan épület és sok egyéb dolog övez. Sokféle hangot hallunk. Ki az, aki mindezt érzékeli? A fizikai részünk.

Sant Darshan Singh elmagyarázza, hogy a kizárólag a külvilágra figyelő emberi lény csupán az anyagi formákat tudja értelmezni. A lényegi kérdés: Ki képes az életet a valódi értelmében felfogni? Egy napon a test elpusztul. Ha ütött az óra, eltávozunk erről a színtérről. Amikor örökre elhagyjuk a mostani anyagi formánkat, a befogadott fizikai benyomások semmivé lesznek. Ám a lelkünk magával viszi a megnyilvánulásaink következményeit, az összes karmát, amelyeket az életünk során gyártottunk. Ki az, aki mindennek a tudatában van? Az igazi valónk, a lelkünk. A költő-szent azt mondja:

E világ látványairól szerzett minden egyes benyomásom képe

visszatükröződik a benső magányomban.