Sant Rajinder Singh
Emlékezés Hazurra
A Missziónkban Keleten azt a napot bhandarának nevezik, amelyen Hazur Baba Sawan Singhre emlékezünk, aki 1948. április 2-án hagyta el a földi világot. Ezen a napon szerte a világon a nagy Mesterek tanítványai a Hazur Baba Sawan Singhre való édes emlékezés jegyében jönnek össze.
Hazur volt a Spiritualitás Tudománya hagyománya első olyan Mestere, aki révén ez a tanítás elju-tott Nyugatra. Megjövendölte, hogy a spiritualitás Napja magasra fog hágni a világnak ezen a részén is, ahol az Ő idejében még nem túl sokan követték ezt az utat, és kevesen keresték fel Őt személyesen Indiában. Ám Sant Kirpal Singh és Sant Darshan Singh világkörüli útjainak köszönhetően, a nagy Mes-terek tanítását a föld minden részében megismerték, és ma már minden kontinensen gyakorolják a Fényre és a Hangra meditálás módszerét.
Azt mondják, hogy Hazur hatalmas eltökéltséggel dolgozott. A tanítás angol nyelven nagyobbrészt az Ő óriási méretű levelezésének köszönhetően vált közismertté. Egyes javaslatai, tanácsai bizonyos értelemben valóban mindannyiunkra hatással voltak. Az egyik ilyen különleges döntését a fiatal Darshan Singhgel kapcsolatban hozta meg, aki éppen befejezte a középiskolát, leérettségizett, és egyetemre készült. Nagyon jól tanult. Mindenben kiváló volt, amivel foglalkozott. Annyira jók voltak az eredményei, hogy bármilyen szakirányt, egyetemet választhatott, bárhova biztosan felvették volna. Abban az időben az orvosi és mérnöki pálya különösen népszerű volt, és Darshi azt mérlegelte, hogy a kettő közül vajon melyiket válassza.
Az édesapja, Sant Kirpal Singh elvitte Hazurhoz, akivel nagyon közeli, személyes jellegű volt a kap-csolatuk. Nyilvánvaló volt, hogy az életnek ebben a nagyon fontos kérdésében iránymutatást kérnek Őtőle. Megmutatták Neki a bizonyítványt, és megkérdezték, melyik egyetemet válasszák.
Hazur azt mondta: „Káká! (pandzsábi nyelven így szólítják meg a gyerekeket, a fiatalokat) A perzsa nagyon édes nyelv.” De Darshan Singh nem akart humán területen továbbtanulni. Ő a természettu-dományok felé vonzódott. Hazur még hozzátette: „Nagyon jó dolog perzsául megismerni a misztika kincseit.”
Sant Darshan Singh fiatalos hévvel éppen tudatni akarta Hazurral, hogy Ő inkább az orvoslás vagy a mérnöki pálya mélységeit szeretné megismerni. Ám még mielőtt bármit mondhatott volna, az édesapja, Sant Kirpal Singh az ujját a szájára téve jelezte, hogy egy szót se szóljon. Darshan tudta, hogy csöndben kell figyelnie. Kirpal Singh megkérdezte Hazurt: „És mit tanuljon mellette?” Hazur válasza: „Angol irodalmat és történelmet.” Ezzel a fiatalembert a humán ismeretek gazdag tárháza felé irányította: a perzsa nyelv, az angol irodalom és történelem felé.
Hazamentek. Éppen Lahoréban volt a szakiránynak megfelelő legjobb egyetem, és Darshan Singh megkezdte a perzsa tanulmányait. E nyelv valóban rendkívül gazdag misztikus hagyományokat őrzött meg. A szufi tanítás is perzsa nyelven volt hozzáférhető. Emellett urdu, fászi, angol nyelvi és törté-nelmi – vagyis humán jellegű tanulmányokat folytatott. A tanárai között volt ennek az időszaknak a két leghíresebb költője. Az ő hatásukra kezdett verseket írni.
Ma szerte a világon jól ismerik Sant Darshan Singh csodálatos költészetét. Ennek segítségével tö-kéletesen világosan, hatalmas erővel tárja elénk a spiritualitás mélységeit, mutatja meg az élet igazi értelmét. Ily módon e nagy Mester egyetlen döntése milliók életére volt hatással.