Franciaországi látogatás December 11-19.
2010-12-11
December 11. szombat
Mialatt Európa heves hóviharokat és hideg téli időjárást él át, amely az európai légiközlekedés összeomlásához vezetett, és nagy fennakadásokat okozott a közúti közlekedésben is, a tavasz köszöntött az európai sangatra, amikor Sant Rajinder Singh gépe leszállt a nizzai repülőtérre. A ragyogó kék ég, az enyhe idő és a Cote d’Azur felől lágyan fújó szél elűzte a tél összes jelét.
Ezt megelőzően 1999-ben látogatott a Mester Franciaországba. Akkor is Nizza és Párizs adott helyet a programoknak, akárcsak most. Az első előadás „Meditáció az örök üdvösségért” címmel a Palais des Congrés-ben, egy modern konferenciaközpontban hangzott el. A Mester mindenkit szeretettel köszöntött, ahogy a pódium felé végighaladt a teremben.
Közben egy olasz satsangi énekes „Wondrous” című saját szerzeményét adta elő, amely a Szeretett Lény csodálatos szeretetéről, mosolyáról, szeméről, szavairól és az Ő felejthetetlen darshanjairól szól.
A 300 fős hallgatóság nevében a francia sangat képviselője üdvözölte Sant Rajinder Singhet, megköszönve, hogy a jelenlétével megáldja Franciaországot.
A Mester az előadása kezdetén a festői látványosságokban gazdag Nizzát a szórakozások városának is nevezte, különösen, hogy a közelében van Monaco és Cannes, a híres filmfesztiválok helyszíne. Bár az itt élvezhető szórakozások nagyon valóságosnak tűnnek számunkra, de ezek csupán a testünkhöz és az elménkhez, a fizikai létünkhöz kapcsolódnak. Ahogy a színészek és színésznők eljátsszák a nekik adott szerepeket, mi is speciális szerepekbe születtünk bele, amelyeket nagyon valóságosnak érzünk, és örömöt vagy bánatot váltanak ki belőlünk, mialatt végighaladunk a különféle „színi jeleneteken.” Ezek mind átmenetiek és tünékenyek. A bensőnkben viszont örökké tartó üdvösség és öröm vár ránk, ha keresztültörjük magunkat e világ illúzióján azzal, hogy a figyelmünket befelé fordítjuk, és a lelkünk belemerül Isten Fényébe. Emberi születéssel kapott jogunk az igazság és a spirituális Fény megtapasztalása. Ha a benső szemünk nyitott, akkor a lelkünk, amely jelenleg a fizikai testünk foglya, szabadon képes szárnyalni a szépség és a szeretet számtalan benső régiójában.
A közös meditáció után a Mester mindenkivel személyesen is találkozott és beszélgetett.
December 12. vasárnap
„Spirituális ébredés” címmel hangzott el a Mester nagyközönségnek szóló második előadása, amelynek bevezetőjében elmagyarázta, miként ébredünk rá erre a világra a testünk és az érzékeink igényeit követve. A legtöbben egész életükben nem lépnek túl ezen a szinten, bár emberi születésünk valódi célja a spirituális ébredés. A szentek és misztikusok a fizikai halált a lélek köntös cseréjének nevezik, és arra ösztönöznek bennünket, hogy fordítsuk a legnagyobb javunkra az emberi testben létet: ismerjük meg a lelkünket és a spirituális létezésünket.
Az emberi születés valódi célja az önfelismerés, a kikerülés a lélekvándorlás kerekéből, lehetőség arra, hogy megtaláljuk az igazi Otthonunkba visszavezető utat, és egyesüljünk Istennel. A legtöbb ember életét egy olyan farmeréhez hasonlította, akinek gazdag olajlelőhely húzódott a birtoka alatt, ám ő nem tudott erről, és a gazdasági válság miatt sanyarú módon tengette az életét.
Mi sem vagyunk a bennünk lévő mérhetetlen kincs tudatában. A Mester Istent egy hatalmas Naphoz hasonlította, amelynek fényét a szentek és misztikusok hozzák le a Földre, hogy a benső szemünket és fülünket megnyitva felfedezhessük Isten Fényének és Hangjának bensőnkbe rejtett kincseit.
Befejezésként a Mester még egyszer kiemelte: „Állandóan tartsuk az emlékezetünkben, hogy nincs fontosabb a spirituális ébrenlétnél!” Ennek eszköze a napi meditáció. Ha ezt összekapcsoljuk az etikus életvezetéssel, akkor ráébredünk a lelkünkre, és szárnyalni tudunk a benső régiókban. Az előadást beavatás követte.
A Mester felkereste a gyermek satsangot is, ahol prashadot osztott, majd a messzi vidékekről érkezett satsangiakkal találkozott.
December 13-14. hétfő-kedd
A nyilvános programok után Sant Rajinder Singh néhány napot azokkal a satsangi látogatókkal együtt töltött el, akik a világ minden részéből érkeztek a franciaországi rendezvényekre. D
ecember 13-án Monte Carlóba, a kisMonaco állam legismertebb lakó- és üdülőövezetébe látogattak, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el. A név jelentése: Károly-hegy. Névadója a város alapításakor uralkodó III. Károly monacói herceg, illetve az Alpok délnyugati vonulataihoz tartozó sziklás hegy, amelynek az oldalára épült. 1297 óta a Grimaldi-ház uralkodik itt. Jelenleg II. Albert herceg az állam feje. A szép természeti környezetben egy gyönyörű kertet keresett fel a Mester és a kísérete, ahol közös meditációra is sor került.
A következő napon a sangat a filmfesztiválokról híres Cannes-ba látogatott. A Földközi tenger partján elhelyezkedő kikötőváros, amely a francia Riviéra legismertebb helye, 36 km-re van Nizzától. A Mester a Fesztiválok Palotájában találkozott a túra résztvevőivel. A homokos tengerparton tett séta után visszatértek a Cannes-i filmfesztiválok helyszínére, és az auditóriumba vezető, vörös szőnyeggel fedett lépcsőn ülve meditáltak.
Ezután egy közeli városban, Valbonne-ban folytatódott a program, ahol a helyi satsang központot látogatták meg. Itt a Mester megáldotta a közösség biofarmját, majd közös meditáció következett.
E két nap során a Mester több találkozót tartott európai és francia satsangi csoportokkal. Szervezési kérdéseket beszéltek meg, amelyek az egyes satsangi közösségek megerősítését, fejlődését szolgálták.
December 15-16. szerda-csütörtök
December 15-én a Mester a következő napok programjainak helyszínére, Párizsba utazott. A város többek között számtalan építészeti látványosságáról és ősi katedrálisáról híres. A Mestert a tanítványok sokasága fogadta a repülőtéren és a Pullmann Paris Bercy Hotelben.
December 16-án sokan kísérték el a Mestert és a családját a legendás Szajnán tett hajókirándulásra. Mialatt a nevezetes épületek és történelmi helyek mellett és a sok híd alatt elhaladtak, egy idegenvezető magyarázatait hallgathatták. A hajókirándulást követően az Eiffel Torony lábánál néhány fotó készült a csoporttal. Majd két nevezetes templomot kerestek fel, a gótikus Notre Dame katedrálist és a Le Sacre-Coeurt, amely a 19. században épült a Montmartre hegy tetejére, ahonnan lélegzetelállítóan szép látványt nyújt a város.
December 17. péntek
Ezen a napon sok Európából érkezett satsangi csatlakozott a franciaországi programokhoz, amelyeket Párizs külvárosában, az Espace Paris-Est Montreuilban szerveztek meg. A sangat mindhárom napon sok-sok órát tölthetett a Mesterrel, aki – a kényelmetlen külső körülmények ellenére – szüntelenül ontotta ránk a szeretetét, a mosolyát és a személyes figyelmét.
A spirituális Mester a délutáni óráktól a késő éjszakáig volt együtt az európai sangattal. Üdvözlő beszédében örömét fejezte ki, hogy újra Párizsban lehet. Az együttlétünk a legalkalmasabb idő a vidámságra, a spirituális megújulásra, és arra, hogy a figyelmünket azon tartsuk, ami igazán segít bennünket az örök Otthonunk felé vezető utazásunkon – emelte ki.
Gazdálkodjunk bölcsen az időnkkel, annak ellenére, hogy nagyon sok, a végső célunktól elterelő tényező jelenhet meg az életünkben! Kapjon elsőbbséget az életünkben az, hogy csendben ülve, befelé figyelve várakozunk az isteniség megnyilvánulására a bensőnkben. A meditáció táplálék a lelkünknek, rálelünk a békességre önmagunkban, amely pozitív hatással lesz a környezetünkre is, és a segítségével lehozzuk a mennyországot a földre.
A Mester ezután meditációba helyezte a sangatot. Majd órákig tartó prashad osztás következett, amely során mindenki személyesen találkozott a Mesterrel, és tanácsot, iránymutatást is kérhetett. Ő felejthetetlen mosollyal és szeretettel áldott meg mindenkit.
A késő éjszakai órákban a Mester találkozott a fiatal felnőttekkel is (amelyről a pontatlan információk miatt a sok magyar fiatal lemaradt). A résztvevők arról számoltak be a Mesternek, hogy a tevékenységeik középpontjában a szeva áll. A Mester válaszolt a kérdéseikre. Kiemelte, mennyire fontos, hogy szigorúan vegetáriánus módon táplálkozzunk. Valaki erre megkérdezte, hogy létezik-e „áldott, szent tojás.” A Mester válasza: nemcsak a húst, hanem a tojást tartalmazó ételeink esetében sem működik a simran. Tanítványként kövessük a vegetáriánus életvitelre kapott útmutatásokat. Nem lehetséges, hogy így ehetővé tegyük ezeket az ételeket számunkra.
Majd még azt emelte ki a Mester, hogy a fiatalok szervesen illeszkedjenek bele a satsangi közösségbe, ne alkossanak attól független csoportot! Hiszen a cél az, hogy első lépésként ismerjék meg a satsangi tevékenységeket, második lépésként végezzék azokat közösen a satsangi szevadárokkal, harmadik lépésként, idővel és a kellő gyakorlat megszerzése után már felelősségteljes feladatokat végezhetnek a sangatban. Az együttlét prashad osztással zárult.
December 18. szombat
Mintegy ezer ember gyűlt össze a Espace Paris-Est Montreuil halljában, hogy meghallgassa Sant Rajinder Singh „Hagyjuk hátra a stresszt!” című előadását. A Mester Rudi Fernandez szép éneke közben haladt végig a termen, amely arról szólt: „Jöjj, szent lélek, szükségem van Rád!”
A Mester az előadása bevezető részében szemléletes képet nyújtott arról, hogy a mindennapi életünk mekkora nyomást gyakorol ránk érzelmileg, mentálisan és fizikailag is. Nagyon fontos, hogy tanuljuk meg a nyugalmunk megőrzését az élet viharai közepette, és folyamatosan szabaduljunk meg a stressztől, hagyjuk magunk mögött azt. Ennek eszköze a napi rendszerességgel végzett meditáció, amelynek segítségével utazni tudunk a Fény régióiban, meg tudunk szabadulni a napi élet feszültségeitől, fájdalmaitól, és elérhetjük a benső egyensúly állapotát.
Az Úr szeretete, amelyet a meditációban átélünk, egyre közelebb húz bennünket Őhozzá, így tudatossá válunk az igazi valónkra. Új szemléletmóddal tekintünk az életünkre, és a korábbiaknál sokkal oldottabbak, örömtelibbek lesznek az emberi kapcsolataink és kommunikációink is, mert felismerjük az egyetemes összetartozásunkat. A bensőnkben megtalált öröm, boldogság és nyugalom nagy átformáló erővel hat a környezetünkre is.
A közös meditáció után a Mester a teremben sorról sorra haladva mindenkivel személyesen is találkozott.
„A Mester oly bőkezűen ontja ránk a szeretetét” – jegyezte meg az egyik tanítvány. „Nemcsak tegnap maradt velünk oly sok órán át, hanem ma is mindenkit személyesen üdvözölt, és újabb lehetőséget adott arra, hogy megosszuk Vele a gondjainkat és az örömeinket.”
Az együttlétet követően egy nagyon népszerű ezoterikus francia lap (Revue 3e Millénaire) riportere készített interjút a Mesterrel, miután végighallgatta az előadását. A spirituális utunkkal kapcsolatos kérdések után a riporter megkérdezte a Mestert, hogy mit üzen az olvasóknak. Ő a következőket felelte: „Összpontosítsunk az élet valódi céljára! Önmagunkba mélyedve tapasztaljuk meg az igazságot és Isten végtelen szeretetét!”
Az interjú után a Mester találkozott a satsangi gyerekekkel, az európai sangat országos képviselőivel, majd a satsang koordinátorokkal. A vidám, tréfás közbevetésekkel fűszerezett beszédében arra ösztönözte a jelenlévőket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a satsangi közösség békés és gyors fejlődéséért, gondoskodjanak a már úton levőkről, és szervezzenek sok nyilvános programot az új útkeresők tájékoztatása érdekében. Három olyan helyet emelt ki, amelyeket egy-egy hétnyi időtartamra meg szeretne látogatni a következő év második felében (Anglia, Olaszország és Görögország), ha a szükséges feltételeket megteremtik. Kérte, hogy az év első felében készítsék el a tervezett programot, és a szükséges publikációs anyagokat (könyveket, brosúrákat, dvd-ket).
December 19. vasárnap
A havazás és a hideg ellenére sok új érdeklődővel bővült hallgatóság várta a Mester „A spirituális titkok feltárulása” című második előadását.
Rudi Fernandez „Amazing Grace” című köszöntő dala után egy punjabi shabad hangzott el. A Mester arról beszélt, hogy az emberi nem időtlen idők óta igyekszik felfedezni az igazságot és az élet valódi célját, de általában rossz helyen kutatunk utána. Mi a mulandó földi világban szeretnénk rátalálni az örök boldogságra, miközben minden kincs bennünk van. A meditáció segítségével tudjuk feltárni a létezésünk titkait. Ha a figyelmünket a lélek székhelyére, a harmadik szembe összpontosítjuk, feltárulnak előttünk az isteniség kincsei. Ekkor megértjük, hogy a létezésünk egyetlen célja Isten megismerése, a Vele való újraegyesülés. A benső utazás során, ahogy közeledünk Istenhez, egyre tudatosabbá válunk a lelkünkre, és a külső életünk szeretettel telített, békés és boldog lesz.
Az előadást követően került sor a szent beavatásra. Majd a Mester együtt vacsorázott a sangattal. Közben rögtönzött zenei programot élvezhettünk. Az „I Love Paris” című dal előadásához a Mester is csatlakozott. A tortavágást követően a Mester mindenkinek nagyon szép, békés ünnepnapokat kívánt, és az asztalok közt elhaladva vett búcsút a sangattól. "