Sant Darshan Singh

Vegetáriánus táplálkozás

Mindannyian fizikailag egészségesek szeretnénk lenni, ezért az elmúlt néhány évben rendkívül nagy hangsúly helyeződött arra a kérdésre, hogy miként táplálkozzunk, mit együnk. Azt találjuk, hogy a betegségek oka – ha az nem sorsszerű – jelentős mértékben az, amit enni szoktunk. Szeretnénk egyre jobbá tenni az életünket. Szerte a világon folynak a kutatások az utak-módok megtalálására, hogy fizikailag a lehető legjobb formában tudjunk élni. Mialatt az orvosok, a kutatók, táplálkozástudományi szakemberek igyekeznek megtalálni az ideális étrendet, egy dolog teljesen nyilvánvalóvá lett: ha valaki nem fogyaszt húst, viszont több zöldség és gyümölcs szerepel az étrendjében, sokkal kiegyensúlyozottabban, kevesebb rizikófaktorral él. Ez annak a nagy létszámot érintő kutatásnak az eredménye, amely azt vizsgálta, milyen lehet a fizikailag ideális étrend.

Igazából nincsen egyetlen, meghatározott vegetáriánus étkezé¬si minta. A vegetáriánus életmód alapvetően növényeken alapul. A fő összetevői: gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, gabonafélék, növé¬nyi magvak.

Mire hat az étel? Csak a fizikai testünk miatt legyünk vegetáriánusok? Vagy pedig az, amit beviszünk a testünkbe, hatással van az életünk más területeire is? Korunkban egyre erősebb az a meggyőződés, hogy a létezésünk nem korlátozódik a fizikai test szintjére. Az emberek kezdik felismerni, hogy az élet több ennél, és a lélek az, amely élteti a testet.

Étrend

A fizikai létünk fenntartásához táplálékra van szükségünk. A természet kényszerít bennünket, hogy az elrendelt sorsunk által meghatározott ideig e világban éljünk. Valamiből fenn kell tartanunk a létezésünket. Ebben a tekintetben meglehetősen tehetetlenek vagyunk. A karma törvénye a természet láthatatlan módszere a világ vasmarokban tartására, azért, hogy az benépesüljön és működjön.

Ebből következően még inkább szükséges, hogy változtassunk a meggondolatlan, nemtörődöm és válogatás nélküli étkezési szokásainkon. Mivel táplálék nélkül nem létezhetünk, legalább olyanokat válasszunk ki, amelyek a legkevésbé károsak a spirituális fejlődésünkre! Szükségtelenül ne halmozzunk magunkra karmikus adósságokat, ha ezeket kis odafigyeléssel elkerülhetjük! Most ezt a célt szem előtt tartva, tanulmányozzuk a karma törvényét!

A karma törvénye

Mind ismerjük az akció-reakció elvét, a fizika harmadik törvényét, amely szerint minden akciót reakció követ. Ehhez nagyon hasonló a karma törvénye. Minden gondolatunkért, szavunkért és tettünkért számadással, felelősséggel tartozunk. A jókért jutalmat, a rosszakért büntetést kapunk.

Mindannyiunknak fizetnünk kell a tetteinkért. A napi életünk során sokféle pusztítást okozunk, mert például a belélegzett levegővel baktériumokat ölhetünk meg. Rovarokat, apró élőlényeket taposunk el. Tegyük meg, amire képesek vagyunk, hogy minél kisebb legyen a teremtésben általunk okozott kár!

Az ősi szentiratok azt tanítják, hogy az ötféle tattva, vagyis az ötféle teremtőelem – a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter – építi fel az élőlényeket.

Az emberi testben mind az öt elem aktív – ezért az ember a teremtésben a legmagasztosabb és legértékesebb. Az emberölés a legnagyobb bűn, és a történelem során mindig a legsúlyosabb büntetést vonta maga után.

Az érték-rangsorban a négylábúak következnek, amelyek négy alkotóelemet tartalmaznak aktív formában: az éter hiányzik, vagy csak elhanyagolható mennyiségben található bennük. A legtöbb törvény szerint egy állat megölése annyi pénzbüntetést von maga után, amennyi az állat ára.

A harmadik kategóriába tartoznak a madarak, amelyekben három elem aktív: a víz, a tűz és a levegő. Tulajdonos nélküli madár megölése általában büntetés nélküli. Ha pedig egy „védett” madarat pusztít el valaki, akkor esetenként kisebb összegű pénzbüntetést kell fizetnie.

Még kevesebb értékkel bírnak a hüllők, a férgek és a rovarok, amelyekben csak két elem aktív: a föld és a víz. A másik három elem csak szunnyadó formában van jelen bennük. A világ legtöbb törvénye ezeknek az elpusztítását nem bünteti.

Ebből a szempontból a legkevésbé értékesek a gyökerek, a zöldségek és a gyümölcsök, amelyek csak a víz alkotóelemet tartalmazzák aktív formában. Természetesen van élet a zöldségekben, gyümölcsökben és magvakban is. Karmikus szempontból a vegetáriánus vagy gyümölcs-zöldség étrenddel okozzuk a legkevesebb fájdalmat. Az ember ennek követésével veszi magára a legkisebb karmikus terhet. Testünket táplálni szükséges. Ezért az erőszaknélküliség szem előtt tartásával étkezzünk vegetáriánus módon, mert így avatkozunk bele a természet rendjébe a legkisebb mértékben!

Az ételeket az emberekre tett hatásuk szerint csoportosítva, Indiában három fő étrendtípust különböztetnek meg: szattvikus vagy tiszta ételek; radzsikus vagy felpezsdítő ételek és tamszikus vagy tompító ételek. A szattvikus ételek közé tartoznak a zöldségek, a gabonafélék, a hüvelyesek, a gyümölcsök, az olajos magvak, valamint a tej, vaj és sajt mérsékelt mennyiségben. Ez az étrend nyugalmat és kiegyensúlyozottságot ad; tisztán tartja az értelmet és a szívet. A radzsikus ételek közé tartoznak: bors, fűszerek, egyéb ízesítők, a savanyú és keserű ételek. Ezek nyugtalanságot, vágyakat keltenek. A tamszikus ételek közé sorolják az állott ételeket, a húst, a halat, a szárnyasokat, a tojást és az alkoholt tartalmazó italokat. A tamszikus étrend tompít. Ezeket a tényezőket szem előtt tartva a szentek és bölcsek emberemlékezet óta a szattvikus étrendet követték, mivel ez segíti leginkább a tiszta életvitelt, amely hozzájárul a spirituális előrehaladáshoz.

Dr. Ir¬ving Fisher, a Yale egyetem professzora által irányított összeha¬sonlító terhelési próbák azt mutatták, hogy a vegetáriánusok kétszer annyit képesek teljesíteni, mint a húst fogyasztók. Dr. Fisher úgy találta, hogyha a nem vegetáriánusok fehérje fogyasztá¬sát 20%-kal csökkenti, akkor a teljesítményük 33%-kal nő. Számos más tanulmányban is kimutatták, hogy a megfelelő ve¬getáriánus étrend tápértéke nagyobb, mint a húsé.

A legerősebb és legnagyobb állóképességű állatok mind növényevők. Az elefánt, a bivaly, a ló közismerten nagy testi erővel és munkaképességgel bír. A húsevő állatok étvágygerjesztőnek találják a nyers húst és a vért; az ember az egyetlen „állat”, aki főtt vagy sült, fűszerekkel és mártásokkal álcázott húst eszik.

Ne ölj!

A történelem során sokféle hit, vallás alakult ki. Az idők folyamán sok szent és misztikus érkezett a földre. Ha megnézzük a tanításaikat, egy alapvető tantétel mindegyikben közös: „Ne ölj!” Minden hit mélyén ott van az erőszakmentes élet elve. Jézus Krisztus azt mondta: „Ha valaki megüti az egyik orcád, tartsd oda neki a másikat!” Miért? Mert ez az erőszaktól való tartózkodásunk legmagasabb formája. Amikor a szentírások, a vallások hangsúlyt helyeznek arra, hogy „Ne ölj!”, akkor nem azt mondják, hogy ne ölj embert, hanem azt: „Ne ölj!” Fontos, hogy az értelmezés pontos legyen. Ez azt jelenti: senkit se ölj meg; se embert, se állatot, se madarat, se halat, se csúszómászót, se rovart, mert ez nyugtalanságot okoz az életedben. Ez a vegetarianizmus lényege: tartózkodás a hús, a hal, a szárnyas fogyasztásától.

Ha leölnek egy állatot, az ezt előre megérzi. Képzeljük el a levágásra váró állatok állapotát! Tudják, meg fogják ölni őket. Hatalmas a félelmük, és a bennük termelődő hormon mennyisége. A tudományos vizsgálatok szerint a félelem hatására bizonyos hormonok szabadulnak fel. Adrenalin kerül a vérbe, hogy kezelni tudjuk a stresszhelyzetet. A felszabaduló hormonok, amelyek erőt adnak egy feszült, nehéz helyzetben, a testben maradnak, és károsítják azt. Ismerjük a stressz azonnali hatását az emberi testre, és hogy létezik egy test-elme-lélek kapcsolat. Tudományos korunkban ez teljesen világossá vált. Amit megeszünk, az nemcsak a fizikai testünkre van hatással, hanem a mentális, az érzelmi és a spirituális állapotunkra is.

Amikor megesszük a leölt állatok húsát, ezek a hormonok hatnak ránk, szív- érrendszeri és egyéb betegségeket okoznak. Agresszívvé tesznek, félelmet generálnak bennünk.

A vegetáriánus életforma jótéteményei

A vegetáriánus életforma jótéteményeit – amelyről a szentek és misztikusok sok-sok évszázada beszélnek –, annak megelőző, védelmező és erőforrásokhoz juttató szerepét az emberek ma újra felfedezik. Az egész világon rendkívül gyorsan növekszik a vegetáriánusok száma.

Ha a vegetáriánus életmód kérdésének a mélyére tekintünk, kiderül, hogy zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nem csupán fizikailag egészséges, hanem az ezekben az ennivalókban lévő vibráció nyugodtabbá, szeretetteljesebbé, együttérzőbbé, etikusabbá is tesz bennünket. Az etikus élet pedig a spiritualitás alapköve. Az erőszakmentesség, a becsületesség, az önzetlen segítségnyújtás, a szeretet, az együttérzés és az alázat az alap ahhoz, hogy spirituálisan fejlődhessünk, hogy képesek legyünk lecsendesíteni az elménket, és így meg tudjuk tapasztalni a mindannyiunkban jelen lévő Fényt.

Nagyon sok hagyomány beszél a vegetáriánus életmódról, mint a legkedvezőbb, a legelőnyösebb táplálkozási formáról, amellyel a spirituális élethez szükséges állapotba kerülhetünk. Először is azért, mert nem teremtünk sok visszahatást, karmát. Másodszor, egyre kiegyensúlyozottabbak, stabilabbak vagyunk. A különböző vallások bensőbe fordulásának technikái és azok elnevezései eltérhetnek: meditáció, inverzió, figyelemmel végzett ima, csendben ülés. A lényeg az, ha ilyen vagy olyan módon nem érjük el a benső csendben tartózkodást, akkor nem tudunk kapcsolatba kerülni a bennünk lévő Fénnyel. Ahhoz, hogy csend legyen bennünk, olyan ételeket szükséges a szervezetünkbe juttatnunk, amelyeknek megnyugtató, csillapító hatása van.

Táplálkozási módunk figyelmes kiválasztása mellett ügyeljünk az elfogyasztott ételeink mennyiségére is! Az alapelv ez legyen: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk!” Sajnos legtöbbünk azért él, hogy egyen – s túlságosan is sokat eszünk. Az új és pompás ételeknek nem tudunk ellenállni. A rokonainkkal és a barátainkkal való együttlétkor is többnyire túlesszük magunkat. Amikor a hálánkat akarjuk kimutatni a vendégszeretetért, akkor is agyonesszük magunkat. A túlzott evés azonban számtalan egészségügyi problémát okoz, és megnehezíti a meditációt is.

A perzsa misztikus, Sheikh Saadi azt mondta: „Nem láthatjuk meg Isten Fényét, mert az orrunk hegyéig vagyunk tömve étellel.” Azt tanácsolta, hogy a gyomrunkat osszuk négy részre: kettőt töltsünk meg egyszerű ételekkel, egyet vízzel, egyet pedig hagyjunk szabadon Isten Fényének. A túl sok evéstől egyébként álmosak és kábák leszünk.

Ha olyan módon táplálkozunk, amely stabilitást, nyugalmat, harmóniát nyújt nekünk, és nem viszünk a szervezetünkbe agressziót, akkor össze tudunk kapcsolódni a bennünk lévő Fénnyel, amelyre csak a test és az elme nyugalmában találhatunk rá. Ha tehát úgy élünk, hogy a testünket nyugalomban, egyensúlyban tartó ételekkel tápláljuk, akkor esélyünk van az önfelismerésre, vagyis az igazi valónk, a lelkünk felismerésére, és az Istennel való kapcsolatra, ami az Istenfelismerés.

A mindenséget egy magasztos Erő tartja az ellenőrzése alatt. Mi ennek az Erőnek a részeiként tudatos, szeretettel és Fénnyel telített lények vagyunk. Arra van szükségünk, hogy ezt felismerjük. Ezt a bensőbe fordulva érhetjük el. A vegetáriánus életmód a szükséges alap a benső tapasztalatszerzéshez. Mindannyiunk célja, amiért az emberi testet kaptuk: az igazi valónk és Isten felismerése. Ha mi is eljutunk mindennek a felismerésére, akkor nagyon gondosan fogjuk megválogatni, hogy mit eszünk. A vegetáriánus életmód a minden életforma iránti szeretet és együttérzés útja.