Sant Darshan Singh

Változtassuk meg az életünk alapelveit!

Tanítvány: Időnként úgy érzem, hogy hiányzik belőlem az önfegyelem, és nem meditálok. Hogyan lehetnék fegyelmezettebb?

Mester: A meditációnk rendszeressége és annak a szabad időnek a mennyisége, amennyit a spirituális Mestere való édes emlékezéssel töltünk, egyenes arányban van a lelkesedéssel, a szenvedéllyel, a szeretettel és az igyekezettel, amely egyetlen cél elérésére irányul: a lehető leghamarabb egyek szeretnénk lenni Istennel. Ha ez az olthatatlan vágyunk, akkor ennek természetes következményeként minden szabad pillanatunkat az igazi, az egyedüli földi küldetésünk mielőbbi valóra váltása érdekében hasznosítjuk. Ha fogékonnyá és odaadóvá válunk az Istenerő iránt, ha folyamatosan növekszik bennünk az Isten és az embertársaink iránti szeretet, akkor a törekvéseid eredményei maguktól meg fognak jelenni.

Ha kora reggel kell felkelned, mert dolgozni kell menned, még akkor is menni fogsz, ha ehhez nincs kedved. Én harmincöt évig jártam munkába, ha szakadt az eső, nagy forróság vagy hófúvás volt, és akkor is, ha időnként gyengélkedtem, és szívesebben maradtam volna otthon. Miért? Mert a munkámnak prioritást, elsőbbséget adtam az életemben.

Azt mondod, hogy nincs sok kedved a meditációhoz. Ennek oka az, hogy teret engedsz az elméd trükkös játékainak. Ez a részünk ugyanis ezerféle módon képes becsapni bennünket. Az elme felügyeletének a hiánya miatt a spiritualitást felszínesen, felületesen kezeljük. A szívünk legmélyén nem ez a legfontosabb számunkra. Legalább olyan helyet kellene kapnia az életünkben, mint a napi munkavégzés. Ugyanis arra mindig fogunk időt találni, ami valóban lényeges, kiemelt szerepű az életünkben. Ha a meditációé lesz az első hely, az elménket állandóan ellenőrzés alatt fogjuk tudni tartani.

Ne gondoljuk azt, hogy ezt könnyű elérni, és nem kell különleges figyelmet szentelni az elménk mesterkedéseinek! Pontosan amiatt vannak neked is gondjaid az önfegyelemmel, mert nem a spiritualitás ügye a legfontosabb a számodra. Lehet, hogy a napi teendőid listáján szerepel ugyan a meditáció is, de ha mindig akad sürgősebb teendőd, akkor a lista legvégére kerül, és mindig áttevődik holnapra, a következő napra.

A Szeretett Mesterünk, Sant Kirpal Singh fiatalon hozta meg a döntést: „Isten az első, minden más csak Őutána!” Az egész életében kitartott ezen alapelve mellett. Ő mindig annak fontosságát emelte ki, hogy legyen uralkodó szenvedélyünk a spiritualitás. A rendszeresség ugyanis egy cél lelkes, rendületlen, következetes követéséből fakad. Ha valamit a lehető legrövidebb idő alatt el szeretnénk érni, akkor egy pillanatot sem akarunk elvesztegetni.