Hazur Baba Sawan Singh

Soha ne mondj le a simran ismétléséről!

(Részlet)

Időnként előfordul, hogy az elménk a bennünk lévő nyugtalanság, aggodalmak, félelmek miatt találja ízetlennek a meditá-ciót. Ilyen esetekben magyarázzuk el neki, hogy a sorsunk már a születésünk idején le volt rögzítve, el volt rendelve, ezért ez semmiképp nem lehet változtatások tárgya. Amin át kell mennünk, az mindenképp bekövetkezik, és ezen nem segít az aggódás. Bármi okból támad bennünk nyugtalanság (betegség, anyagi, kapcsolati nehézségek, stb.), keressünk rá valami megnyugtató megoldást a külső világban, de ne engedjük, hogy megzavarja a meditációnkat! Ha ugyanis elengedjük a gyeplőt, ahelyett, hogy szoros felügyelet alatt tartanánk az elménket, még hat órányi meditáció sem éri el a célját.

A nap folyamán, amikor sétálni megyünk, vagy nem végzünk mentális munkát, foglaljuk le magunkat a simrannal! Ha a szent Istenneveket ismételve alszunk el, akkor azzal az érzéssel fogunk felébredni, mintha addig is állandóan mondtuk volna. Ha ez szokásunkká válik, akkor a meditáció alatt is teljes ellenőrzés alatt tudjuk tartani az elménket.

A Védák, a Shasztrák és más szent könyvek szerint az elme az egyetlen ellenségünk ezen a világon. Meg kell tanulnunk a felügyeletét. Ne csüggedjünk el, ne adjuk fel, hanem tegyünk kitartó erőfeszítéseket ennek érdekében! Haladjunk állhatatosan előre az úton! Ahogy a simran tökéletessé válik, az akkora erővel ruház fel bennünket, amely még egy gyorsvonatot is képes megállítani. Ily hatalmas ereje van a simrannak!