Hazur Baba Sawan Singh

Levelek tanítványoknak

122. levél

Kétségtelen, hogyha mi magunk nem válunk békéssé belül, hiábavaló igyekezet mások „megtérítése.” Az a legjobb, ha keményen dolgozunk önmagunkért, és elindulunk befelé…

Arra panaszkodsz, hogy az elméd kifogásai miatt nem fejlődsz a meditációban, és az elméd a satsangra járás helyett a világi vágyak útjára csábít. Mindezek miatt viszont a meditáció másodlagos fontosságú az életedben.

Ha a simran ismétlésével a koncentrációd eléggé mély lesz, akkor a tested fokozatosan érzéketlenné válik, a lelked elhagyja a test kilenc nyílását, és felfelé halad. Ám mindez csak akkor fog megtörténni, ha ennek érdekében szeretettel, hittel telten, szorgalmasan dolgozol. Az elméd a világot és annak dolgait fontosabbnak tartja, mint a spirituális ügyeket. A világi ismeretek folyamatos begyűjtése, a sokféle vágy miatt szétszórt vagy. Az egyszerű, a naiv emberek könnyen emelkednek a bensőbe. Ilyenek ennek az országnak a hegyi emberei. Számos esetben a lelkük azonnal a bensőbe emelkedett, ahogy megismerték a koncentráció titkát. Ezen az úton segítő tényező az elme egyszerűsége, a bizalom és a szeretet.

A harang hangja éjjel-nappal ott szól bennünk. Az öt benső régióban egymástól eltérő, jellegzetes dallamok zengnek. Az ember alszik, a muzsika azonban nem. Mivel nem jutottál el a bensődbe, ezt nem élvezheted. A gyenge hit megnehezíti a bensőbe jutást. A bizalom abból fakad, ha valaki már lát valamit a bensőben. Az elméd még nem vált mozdulatlanná, továbbá nem szánod a szükséges teljes időt és erőfeszítést erre a munkára.

Az a feltételezésed nem helytálló, hogy még nem állsz készen a spirituális fejlődésre. Ott van az elmédben a vágy a benső fejlődésre, de nem dolgozol érte kitartóan. Nagyra értékelem a szeretetedet, de addig nem tudsz befelé haladni, amíg az elméd nem válik meg a világi élvezetektől, és nem gyakorlod a Sant Mat útjának abc-jét. Az öt tolvaj uralkodik rajtad. Minden iskolázottságod ellenére nem tudsz bejutni a bensőbe, miközben a falusi asszonyok és gyerekek képesek rá. Ha egy beteg gyógyszert kap az orvosától, de azt nem veszi be, akkor egyedül saját magát okolhatja, ha nem gyógyul meg. Olvasd el figyelmesen a saját leveledet! Minden magyarázat ott van benne, hogy miért nem fejlődsz spirituálisan.

Örülök, hogy tudod, hogy vágysz a bensőbe jutásra. Ez az élet egyetlen célja, értelme, és a halál idején semmi egyebet nem viszünk magunkkal, csak a Naamban elért fejlődést, és egyedül a Mester lesz velünk. Kétségtelen, hogy fizikai gyakorlatokkal erősíteni tudod a fizikai munkaképességedet, de ezek különböznek a spirituális gyakorlatoktól, amelyektől a lélek energiája nő, és képes a benső előrehaladásra. Fordítsd a spirituális munkára annak az időnek az egynegyedét, amit eddig világi tevékenységekkel töltöttél, és a Mester kegyével el fogsz tudni indulni befelé!

Nagy megelégedéssel olvastam a beszámolódat arról, hogy milyen sikereket értél el a hivatásod gyakorlásában. A helyzet azonban az, hogy hiába mindenek királya valaki e világon, ez aligha segít rajta a halállal szemben. Nem csoda, hogy nehéz a figyelem összevonása, ha oly sok irányban szóródik szét… Kérlek, tényleg gondoskodj arról, hogy az elméd mozdulatlan legyen a meditációban! Ha a simran ismétlése közben az elme továbbra is kóborol, akkor ez az idő veszendőbe megy. Azt írod, hogy naponta másfél órát meditálsz. Még ennyi időnek is kell valami eredményt hoznia. Ha nem, akkor az elméd nyilván nem csendesedett le a meditáció alatt.

Azt kívánom neked, hogy igyekezz elérni a koncentrált állapotot, és ha eljutsz a bensőbe, a Mester minden kérdésedre választ fog adni, és az összes gyötrődésed véget ér. Addig viszont a lélek csüggedt marad.

Amikor a Mester a világban a követőivel a saját nyelvükön beszél, azt csodának tartják az Őt körülvevő világi emberek, és elárasztják a világi dolgokra vonatkozó kéréseikkel. Ám, a tanítvány a bensőben természetesen a saját anyanyelvén beszélget a Mesterrel. Csak menjünk a bensőbe, és lássuk, ki a Mester!

A tanítvány, aki szereti a Mestert, és nincs vágy benne e világ dolgaira, nem fog újraszületni még akkor sem, ha nem tett nagy spirituális előrelépést a földi élete során. Valamilyen közbenső spirituális szintre kerül, ahol továbbfejlődhet, míg eléri a végső célt. Akiknek azonban az elméjében világi vágyak maradtak a halál idején, azoknak vissza kell születniük, még akkor is, ha hosszú órákat töltöttek a spirituális gyakorlatokkal. Újraszületésük után az akkor élő tökéletes Mester beavatja őket, és megkapják a lehetőséget, hogy befejezzék a spirituális utazásukat.

A Guru Granth Sahib, a szikh szentírás Guru Nanak és a spirituális utódai énekeit tartalmazza. Vannak benne más szentek énekei is, akik különböző időkben és helyeken éltek, és elérték a megvilágosodást, Sat Lokot. Ezek az énekek bizonyságot tesznek arról, hogy egy az Isten, és tekintve, hogy az összes emberi lény felépítése egyforma, ezért Őt, aki bennünk él, egyazon módon érhetjük el.