Sant Kirpal Singh

Hatalmas káprázatban élünk

Valamennyien múltbeli karmánk, az adott és kapott dolgok miatt vagyunk itt. Amint azok végére érünk, mindenki eltávozik, és megy tovább a maga útján. Nem marad velünk a testünk, és mások is továbblépnek, akik szintén korábbi tetteik hatására érkeztek ide. Vagy mi hagyjuk itt őket, vagy ők minket. Az összes szerzeményünk a fizikai világban marad. A testünk, amely a születés pillanatától társunk, szintén a mulandó világé. Ha ettől a részünktől örökre meg kell válnunk, hogyan vihetnénk magunkkal bármit is, amivel az életünk során kapcsolatba kerültünk? Sem a földi létünk, sem az anyagi formánk nem tart örökké. Előbb vagy utóbb, de el kell innen mennünk.

A nagy Mesterek, gondolkodók is úgy érkeznek ide, hogy emberi testet öltenek, majd egyszer elhagyják azt. Nincs kivétel a törvény alól. Ha rossz szemszögből nézzük a dolgokat, nem láthatjuk helyesen azokat. A Mesterek azt tanítják: „El kell hagynunk ezt a világot, és üres kézzel megyünk el.” Sajnos az intésük hiábavaló, nem győz meg minket.Hatalmas káprázatban élünk. Amikor ezt megértjük, a látásmódunk teljesen megváltozik. Csupán két lehetőségünk van arra, hogy mindent a saját színeiben lássunk. Az egyik a messze látóé. Ő az, aki a csónakban evezve már távolról látja a zátonyokat a folyón. A másik megoldás: Hagyjuk el a csónakot!

Miért erőszakoskodunk? Miért zaklatjuk az embertársainkat? Nekik is testük van, mint nekünk. Ők szintén a mindenségtudat Óceánjának a cseppjei. Ők is Isten lényegét hordozzák magukban. Valamennyiünket azonos Erő éltet és őriz a testben. Közös a magasztos cél: Egyesüljünk az isteni tudatossággal!

Ezt csak úgy érhetjük el, ha felismerjük, hogy kik vagyunk valójában. A testünk csupán ideiglenes lakhelyünk. Az emberi születésünkkel a teremtés csúcsára érkeztünk. A fizikai formánk egyedül akkor juttathatja a legnagyobb jótéteményekhez a lelkünket, ha képessé válunk annak tudatos elhagyására. Ezért ösztönöznek a Mesterek a testtudat fölé emelkedésre: „Tanulj meg meghalni, hogy elkezdhess élni!” Csak így szerezhető meg a helyes látásmód. Ekkor a dolgok megmutatják igazi mibenlétüket. „Ismerd fel magad!” – minden időkben ezt tanácsolják a nagy Mesterek. Számos filozófiai iskola létezik, amelyhez azért csatlakozunk, hogy megismerjük az igazságot. Ám csak akkor törhetünk ki a káprázat világából – amelyhez ezernyi szállal kötődünk – amikor felismerjük, megtapasztaljuk, hogy a lelkünk a valódi énünk.