Sant Rajinder Singh

Emlékezés Sant Darshan Singhre

Satsang, 2004.05.29.

Amikor a föld különböző pontjain összejövünk, hogy Sant Darshan Singhre emlékezzünk, az Ő szeretete az, ami ezt a találkozót létrehozza. A világon mindenfelé sokan vannak, akik olyan különlegesen szerencsések, hogy Sant Darshan Singh megáldotta őket a fizikai közelségével. Az Ő léte a világban a szeretet ajándéka volt, amit sokan talán soha fel sem ismertek a maga valóságában.

Amikor olyan szentek érkeznek a világba, mint Sant Darshan Singh, az egyetlen céljuk az, hogy lángra lobbantsák bennünk az isteni szeretetet. Elvesztünk a világban, otthagytuk az isteni örökségünket, elfeledtük, hogy lelkek vagyunk, Isten részei, és hozzákötöződtünk a világi tevékenységekhez. Isten akarata az, hogy mindig legyen a világban élő Mester, hogy mindannyian lehetőséget kapjunk az Őhozzá való visszatérésre.

Sant Darshan Singh Isten szeretetét hozta magával, amikor ide megérkezett. Lehet, hogy úgy véljük, ma már Ő nincs velünk, mert nem látjuk a fizikai szemünkkel, és nem halljuk a fizikai fülünkkel. Ám tudnunk kell, hogy Ő mindig velünk van, mert az ilyen nagy szentek nem a fizikaiért, hanem az isteniért jönnek közénk. Ami Ő a maga valójában volt, azt nem a külső szemünkkel láthattuk meg, amit mondott, azt nem a külső fülünk fogta fel. Ő a köztünk járó és beszélő Isten, az Istenerő volt, amely az emberi póluson keresztül megnyilvánult. Életünk minden helyzetében érezhettük az Ő segítségét és irányítását, és azt hozta ki belőlünk, akik ma vagyunk.

Tudjuk, hogy közülünk sokan keresték fel Őt az életük fájdalmaival és nehézségeivel, és akkorának éreztük a problémáinkat, hogy azt hittük, vége a világnak. Ám amint Őhozzá fordultunk, abban a pillanatban megújult az életünk. Lehet, hogy csak pár pillanatra adta nekünk a figyelmét, mialatt elhaladt mellettünk, és megpaskolt bennünket, és eközben talán pár mondatot mondtunk neki. Esetleg néhány perces személyes beszélgetésre nyílt lehetőségünk, vagy isteni mámorban fürödve órákat töltött velünk, mialatt mélyen megérintett bennünket, amiről beszélt nekünk. Ezek mind olyan pillanatok, időmozzanatok voltak, amelyekben az összes fájdalmunk és szomorúságunk eltűnt. Az Ő szeretete ugyanis oly hatalmas volt, hogy az mindenféle fájdalmat elsöpört, semmi más nem maradt, csak öröm, vidámság, boldogság és békesség. Az Ő hatalmas szeretete vonzott most ide bennünket.

Örömmel látom, hogy az Ő erőfeszítéseinek, szeretetének és kegyének köszönhetően a világ minden sarkában vannak emberek, akik Sant Mat ösvényén járnak, meditálnak, előre haladnak a bensőben, akiknek a benső szeme és füle nyitott, mivel a nagy Mesterek kegyéből megkapták a beavatást a benső misztériumaiba, és akik lépéseket tesznek hazafelé, a céljuk felé. Mind ugyanazzal a céllal vagyunk itt: azért, hogy a lelkünk egyesüljön az Úrral. Mindannyiunknak vissza kell térni Istenhez. Sant Darshan Singh sokunkat segített és vezetett a helyes irányban.

Emberi lények vagyunk, akik hibákat vétenek. Sokszor olyan technikákat használunk a spirituális beteljesülés elérésére, amiket a napi életünk során tanulunk meg. Ezekhez az agyunkat, a mentális képességeinket használjuk fel. Ha Istent az elmebeli képességeinkkel akarjuk megtalálni, nagyon sokszor eltévedünk, félrevezetődünk. Sant Darshan Singh gyönyörű szavakkal magyarázza el:

Mondd értelmed sötétjének,
keresse a szeretet mámorát!
Ezen mámor nem egyéb,
mint ragyogó, tiszta Fényesség.

Ha az agyunkat, az intellektusunkat, a mentális képességeinket használjuk Isten megismerésére, csak vesztegetjük az időnket, és tévúton járunk. Isten megismeréséhez meg kell tapasztalnunk a Fényt. Ezt mikor tehetjük meg? Ha a benső szemünk nyitott. Ezek a fizikai szemek csak a külső világ fényeit látják, és ezek a fülek csak a fizikai hangokat hallják meg. Amikor a benső szemünk nyitott, meglátjuk Isten Fényét, meghalljuk a Mennyei Muzsikát. A beavatáskor a Mester figyelme részesít bennünket abban a kegyben, hogy megnyitja a benső szemünket. Az Ő figyelme tárja fel a benső kaput. Így tudunk előrehaladni a spirituális régiókban, tapasztaljuk meg a Fényt, a benső Muzsikát, a szeretetet a maga teljességében.

Nyugaton sokan hallottak az úgynevezett halálközeli élményekről. Akik ezeket átélték, beszámoltak róla, hogy áthaladtak egy sötét alagúton, és hatalmas Fényben találták magukat. Sokan elmondták, hogy átölelte őket ez a Fény, függetlenül attól, hogy kik voltak: jó vagy rossz emberek, akik jó vagy rossz dolgokat tettek a világban. Ilyen szeretetet soha azelőtt nem ismertek. Sokkal hatalmasabb volt, mint az apjuk, az anyjuk, a gyermekeik vagy a testvéreik szeretete. Soha többé nem akartak kikerülni a Fényből. Képzeljük el, hogy ezt a Fényt és szeretetet csak a fizikai és az asztrális világ közti küszöbön tapasztalták meg! Mivel még nem jött el a haláluk ideje, visszaküldték őket a világba.

Sokunk annyira szerencsés, hogy megismerhette Sant Darshan Singh mindent átölelő szeretetét. Akár darshan volt, amikor szemtől szemig, szívtől szívig és lélektől lélekig találkozhattunk Ővele, akár megütögette a hátunkat, megáldotta a fejünket, akár magához ölelt minket – ezek mind az Ő eszközei voltak arra, hogy elhozza hozzánk Isten szeretetét. Ezeken a módokon a világ minden szereteténél nagyobb szeretettel ajándékozott meg bennünket. Ezt érezték meg azok, akik ebben részesültek. Lehet, hogy valaki ezt a szeretetet csak egyszer élte át, mégis, még ma is emlékezik rá, mert leírhatatlanul hatalmasabb volt a föld minden szereteténél. Mert Isten szeretetéből részesültünk. Nem ember szólt az Ő ajkain keresztül, hanem maga Isten. Amit megmutatott nekünk, azt soha azelőtt nem láthattuk, hiszen mindarra Ő a benső szemünket nyitotta rá. Amit az Ő segítségével meghallottunk, azt soha azelőtt nem hallhattuk, hiszen Ő tett képessé bennünket a Mennyei Muzsika meghallására.

Most, amikor Őrá emlékezve a világ különböző pontjain összejövünk, azért imádkozom az Úrhoz, és a múlt század három nagy Mesteréhez, Hazur Baba Sawan Singhhez, Sant Kirpal Singhhez és Sant Darshan Singhhez, hogy soha ne feledjük el a szeretetet, amit Sant Darshan Singhtől kaptunk. Hiszen Ő mindig velünk van. Ez a nagy szent, aki a mi beavató Mesterünk, itt ül bennünk, a harmadik szemünkben, csak befelé kell fordulnunk, hogy ezt felismerhessük.

Imádkozzunk azért, hogy mindig megtapasztalhassuk ezt a szeretetet, és a Mesterünk vezetésével – aki mindig a helyes irányban tart bennünket, és örökké velünk van – a lépéseink a célunk felé vezessenek bennünket, hogy nagyon gyorsan, még ebben az életben elérhessük a lelkünk egyesülését Istennel!