Sant Kirpal Singh
Részletek a fordítás alatt lévő új könyvből
Sach Khand, Isten Királysága bennünk van, de ide megfelelő irányítás nélkül senki sem léphet be. A bebocsátás elérése érdekében befelé szükséges fordulnunk, hogy olyanná válhassunk, mint egy gyermek: ártatlanná és tisztává. Ugyanis csupán így tudjuk megragadni a Shabd megmentő életfonalát, amely elvezet Istenhez. A Shabddal való összekapcsolódáskor megszabadulunk az örömtől és a fájdalomtól, az elmétől és az anyagtól. Az ellentétpárok fölé emelkedünk; kimenekülünk a születések és halálok körforgásából.
A Shabd maga az élet, az isteni tudatosság Életáradata, amely egyszerre a megteremtője és fenntartója is a világnak. Ez egy olyan bonyolult mag, amely hatalmas fává fejlődött, telis tele sokszínű virágokkal és gyümölcsökkel. Minden, ami most él, az része az örökkévalóságnak, és minden, ami eltűnik innen, az megjelenik az örökkévalóságban. Minden a nagy Mélységben honol, amelyből árapály, hullámok, fodrok, buborékok és hasonlók formájában időlegesen a felszínre emelkedik. Megjelennek a szemünk előtt, majd eltűnnek – a Megnyilvánulatlan rengeteg formában és mintában manifesztálja önmagát.
A Shabd a teremtés eredendő oka, és a teremtés az ebből származó hatás. Minden, ami a Forrásból, az ősokból létezésbe szökell, az egyfajta sűrített formában már eleve benne van, és amikor eljön az ideje, akkor az kifejlődik, és gyümölcsöt hoz.
Amikor a napsugár tiszta visszatükröző felületre vetül, a Napot magát tükrözi vissza. Ugyanígy, amikor az elme tiszta, és az éntudatnak a leghalványabb nyoma sem maradt benne, a bensőben elkezdi Isten Fényét visszatükrözni. Ahogy a sugár nem különbözik a Naptól, a lélek sem Istentől, hiszen nem más, mint az Ő egyik sugara. Az Ige tudományában való megfelelő képzéssel és irányítással elkezdi megjeleníteni a rejtett Istenerőt, a Shabdot.
A Shabd (a Dhun-Atmak) maga az Ige – ahogy szent János tanította az evangéliumában. Ez felelős a mindenség nagy, közepes és kis világainak a megteremtéséért; a legmagasabb spirituális régiótól kezdve lefelé, egészen a fizikai világig, amelyben élünk. Az Istenből kiáradt lélekáram hajtotta végre a teremtés csodáját, és tartja fenn, ellenőrzi azt minden részletében. A Hangáradat gyakorlása – ahogy a Mesterek tanították minden korban, a világ minden részén – a legmagasztosabb vallás, amely a legnagyobb ajándékot adhatja: a megszabadulást az elme és az anyag kötelékéből ¬– még ebben az életben. A Shabddal való kapcsolatot azonban kizárólag a Hangáradat Mesterének kegyéből lehet megkapni, másképp sehogy.
A Shabd áldásai
A Shabdnak számtalan áldása van. Ez minden energia erőműve, amely különböző formában létezik: a pránáktól az elektromosságon át a mágnesességig. A létezés minden formája a Shabd manifesztációja. Minden, ami van, a Shabdból származik, és nincs semmi, ami nem belőle eredne – ez az az életáramlat, amely ott lüktet a világtérben. Akik összekapcsolódnak a Shabddal − az Élet életével, a Fény fényével −, benne és általa léteznek, azok a szó legnemesebb értelmében a magasztos Egy gyermekei. A Shabd az Élet Kenyere, amely a mennyekből száll alá mindazok számára, akik szomjazzák az igazságosságot; ez az Élet valódi Vize azoknak, akik éhesek az önvalójuk és Isten megismerésére. Az igazi szeretet, bölcsesség és erő a legnagyobb ajándék, amelyet egy ember megkaphat. Ez mind azoké, akik a mennyei Fényben sütkéreznek.
1. Az elme fogékonnyá válik, és megtisztul a test vágyaitól. Nincs más orvosság az örökké nyugtalan elme vibrálásának felügyeletére. Egy ember kipróbálhatja az összes ismert módszert – a bűnbánatot, az önsanyargatást, a rítusokat és rituálékat, a böjtölést és a virrasztást, a zarándoklatokat, a körbejárást, a tisztító fürdőt a szent folyókban, a jótékonysági és emberies tetteket – de ezek egyike által sem érhető el a benső békesség. Éppen ellenkezőleg, mindezek hozzájárulnak az egoista hajlamok kifejlődéséhez, amelyek az összes rossz eredendő okai.
Egy Vashisht nevű bölcs – miközben Rámát tanította – elmagyarázta neki, hogy ő egy pillanatra el tudná hinni, hogy az ember felemelheti a hatalmas Himaláját, vagy kiihatja az óceánokat fenékig, de egy bölcs ember sohasem hiszi el, ha valaki azt mondja, hogy leigázta az elmét. Egyedül a Hangáradat hallgatásával szabadulhatunk meg a múlt összes karmikus hatásától. A Shabddal való kapcsolat szikraként működik, amely felégeti az elme minden tisztátalanságát, ahhoz hasonlóan, ahogy egy szénakazal ég hamuvá pillanatok alatt. A termőre nem fordult karmák tárháza felrobban, mint egy puskaporos raktár, és amint ez a gigantikus teher lekerül az elméről és a lélekről, ráhangolódnak a Mennyei Muzsikára. Az ilyen ember úgy vész el a körülötte lévő világ számára, ahogy a molylepke a gyertya fényébe szállva.
Az elme az érzéki örömöket hajszolja, amelyek többsége két csoportba tartozik: egyrészt ezek formák és minták, másrészt a hang édes dallamai. A Shabdnak is megvan mindkét jellegzetessége – a Mennyei Melódia és az Isteni Fény. Amint ez a Fény- és Hangáradat megnyilvánul, az elme megdermed, megbénul, elveszíti minden hitét a világ tiszavirág életű csábításai iránt. Azok az ő számára fokozatosan elveszítik elkápráztató csillogásukat, fakóvá, ízetlenné és élettelenné válnak.
Egyetlen korty az Élet Vizéből megnyugtatja az elmét, amelynek lecsendesítésére nincs más ellenszer, mint a Hangáradattal való összekapcsolódás.
A Mester Igéje nélkül az elme nyugtalan marad.
Az izgága elménk megállapodik, amikor belemerül a Shabdba.
Ez a legmagasabb szintű imádat, a legnagyobb erény.
Guru Nanak
A Shabd gyakorlásával megszűnik az elme tavának a fodrozódása.
A Shabd gyakorlásával az elme összes vibrálása megszűnik,
és önmagától megnyugszik.
Guru Amar Das
Az elme állandóan a térben rohangál – fel és le – amíg
nem lép kapcsolatba a Shabddal.
Guru Nanak
A Shabd élesebb, mint a kétélű borotva, elvágja az összes világi köteléket, legyőzi az öt szenvedélyt, elsöpri az útból az összes akadályt. Amikor a lélek szabaddá válik, a bilincseitől megszabadulva felszárnyal a mennyekben lévő szülőföldje felé.
Az öt halálos bűntől megszabadult lélek
az Úrban elmerülten létezik.
Kabir