Sant Rajinder Singh
Részlet
Az elme erős, és minden lehetséges eszközt felhasznál, hogy az ellenőrzése alatt tartsa a lelkünket. Sok jógi és rishi összes erre irányuló kísérlete kudarccal végződött. Ha ilyen sorsra jutnak azok, akik feladják a fizikai világot, hogy legyőzhessék az elméjüket, akkor vele szemben mit érhetnek el azok, akik mélyen belemerülnek a világi életbe?
Az elme az akadály a lelkünk előtt, amelyet kezelnie szükséges, hogy visszatérhessen Istenhez. Olyan, mint a fociban a kapus, akinek az egyetlen célja az, nehogy gólt kapjon. Ezért minden tőle telhetőt megtesz. Ha az odaadó rishik számára hatalmas gondot jelent az elme uralása, mi ezt hogyan érhetjük el?
Tény, hogy a saját erőnkből erre nem vagyunk képesek. Az elme lecsendesítése, ellenőrzés alatt tartása egyedül a tökéletes Mester kegyéből lehetséges. Ő összekapcsol bennünket Isten Fényével és Hangjával, amelynek a segítségével a lelkünk túl tud emelkedni az elme régióján. Az Istenerő kiszabadítja a lelkünket az univerzális elme által ellenőrzés alatt tartott három alsó szintről, és eljuttatja Isten spirituális régióiba.
A rishi felismerte, hogy hiába végezte a dzsungel magányában a spirituális gyakorlatait, ez sem segített az elméje legyőzésében. Továbbra is elérték a világi csábítások és a számtalan vágy kísértése. Csak a meditációban a Naammal létrejött kapcsolat segíthet az elme lecsendesítésében. Így a lelkünk vissza tud szállni Istenhez.
Az elme tudja, hogy a lélekkel való kapcsolata csendben fogja tartani. Ezért mindenfajta kibúvót kitalál a meditáció elkerülésére. A múltra vagy a jövőre tereli a figyelmünket. Folyton mozgunk, ahelyett, hogy nyugalomban ülnénk a meditációban. Hirtelen álmosnak vagy éppen éhesnek érezzük magunkat. Féltékenység tör ránk. Letörtnek érezzük magunkat. Arra gondolunk, hogy meditáció helyett valamilyen sürgős munkát kell elvégeznünk. Valóban milliónyi kifogást fog találni.
Hogyan tudjuk elejét venni az elménk eltérítő hajlamának? Fordítsuk a javunkra azt, hogy szereti a szokásokat! Minden nap azonos időben és helyen kezdjünk hozzá a meditációhoz! Hamarosan benső késztetést fogunk érezni erre. Ha valamilyen okból nem tudunk meditálni, hiányérzetünk lesz. Ezzel a módszerrel rendszeressé tehetjük a spirituális gyakorlataink végzését.
Amikor megtanuljuk, hogy teljesen, mindenestül és kizárólag a Fényre és a Hangra koncentráljunk, akkor békességet és örömöt élünk át. Újra meg újra meditálni akarunk, mert csodálatos tapasztalatokat nyújt. Fordítsuk a javunkra a Mesterek ajándékát, a meditációt, hogy le tudjuk győzni az elménket, és a lelkünk vissza tudjon jutni Isten ölébe!