Sant Rajinder Singh

A karma takarója

Mily sokszor halljuk a meditációs útmutatásokat, és mégis mennyire kevés alkalommal végezzük pontosan a spirituális gyakorlatainkat! Ilyenkor olyanok vagyunk, mint az asszony, aki csak azt hallotta meg, hogy a különféle virágok ültetésére melyik a legjobb hely a kertjében, de nem fordította valóban a javára a misén hallottakat.

Ha csak néhány napig vagy hétig pontosan meditálnánk, máris megtapasztalnánk annak eredményeit. De vajon hányan törekednek arra, hogy naponta legalább két és fél órát meditáljanak pontosan?

Szintén igen gyakran hívják fel a figyelmünket a satsangokon, az ott elhangzó anyagokban az erőszakmentes, igaz, tiszta, alázatos, szeretetteljes és önzetlen életvezetés fontosságára. Számtalan iránymutatást és konkrét javaslatokat kapunk arról, hogyan ültessük az életünkbe az etikai értékeket. Közülünk mennyien fogadják meg ezeket a tanácsokat? Már valóban erőszakmentesek, becsületesek, alázatosak, együttérzők, önzetlenek vagyunk? Ha a rengeteg satsangon erről hallottak szerint élünk, akkor már nagy pozitív változások következtek be bennünk. Jobbá formálódtunk, amit a környezetünkben élők is észrevesznek. A gondolataink letisztultak, egyre kevesebb a feszültség, a nyugtalanság az életünkben, és a meditációban koncentráltabbak lettünk.

Gondoljuk végig, hogyan lehet a satsangokon elhangzottakat beleilleszteni a napi életünkbe! Ha nehézségeink vannak a meditációban, alaposan vegyük sorra az útmutatás elemeit, és keressük meg, nálunk hol a hiba! Majd gyakoroljunk nagyon szorgalmasan! Ha a napló azt mutatja, hogy például az erőszakmentesség területén küszködünk, kövessük azokat a tanácsokat, amelyeket a harag, a kritika kezelése ügyében, a hirtelen reagálás, a visszavágás elkerülése érdekében kaptunk. Oly sok történetet ismerünk a nagy emberek életéből, akik erőszakmentesen éltek! Ha követjük azt, ahogy ők kezelik az erőszakot, akkor mi is alkalmazni tudjuk a módszereiket, amikor ilyen helyzettel szembesülünk.