Spirituális programok Chicagóban
2009-11-14
Ezután valaki annak megértéséhez kért segítséget a Mestertől: „Miért van az, hogy az életben az öröm, a boldogság és bánat, a szomorúság szemmel láthatóan nem egyformán van kiosztva minden embernek?” A Mester elmagyarázta, hogy az életünk bizonyos mértékben előre elrendelt. Ez az elmúlt életekből származó gondolatokon, szavakon és tetteken alapul – a karma egyetemes törvényével összhangban. Ám valamennyi szabad akarattal születünk meg. Ezért, a karmikus „hagyaték” ellenére szabadon dönthetünk a különféle helyzetek fogadásáról, a reakcióinkról, a helyzetek kezeléséről.
Ellenőrzés alatt tarthatjuk magunkat olyan értelemben is, hogy mennyire vagyunk boldogok, megelégedettek a sorsunkkal, vagy keserűek, lehangoltak. Az emberi természet jellemzője, hogy mások helyzetét mindig jobbnak, a miénknél sokkal könnyebbnek véljük – mert csak a saját fájdalmainkat ismerjük.
Továbbá nem törvényszerű, hogy az élet bizonyos történéseinek mindannyiunk esetében egyformán csalódottsághoz kell vezetniük. Szívleljük meg a szentek és misztikusok időtlen tanácsát: Bízzuk magunkat Isten végtelen bölcsességére! Ő mindig azt adja nekünk, ami a legnagyobb javunkat szolgálja. Ha ezt felismerjük, akkor kiegyensúlyozottan és hálával telten megyünk keresztül az élet fent és lent helyzetein. Az igazi boldogság akkor érkezik el hozzánk, amikor a figyelmünket a spirituális utazásunkra összpontosítjuk, megtanulunk megelégedni azzal, amink van, és az „Édes a Te akaratod!” alapelv szerint élünk. Ezután valaki a bánat és a szomorúság állapotáról, arról a nagy fájdalomról beszélt, amit a szeretteink halála okoz. A Mester elmagyarázta, hogy a halál az élet elkerülhetetlen része. A Sant Mat azt tanítja, hogy a lelkünk halhatatlan, így a halál idején csak a fizikai köntösünk cserélődik ki. A halál azt jelzi, hogy annak a léleknek az erre az életre szóló karmikus adóssága elrendeződött. Így szabaddá válhat az emberi test bilincseitől, korlátaitól, és lehetősége nyílik arra, hogy eljusson az örök boldogság állapotába. Ismerjük fel, hogy az eltávozó léleknek ez mekkora öröm! Mindannyian törekedjünk arra, hogy velünk együtt a szeretteink is – még a földi vándorútjuk során – egyre közelebb kerüljenek Istenhez, hogy a lelkük megtalálja az Őhozzá visszavezető utat.
Egy tanítvány ezután a következőket kérdezte: „Mit tegyek azért, hogy az elmém ne befolyásoljon a meditáció alatt? Miként tudnám megérteni a meditáció alatti tapasztalataimat?” A Mester válasza: A meditáció alatt állandóan mondjuk a simrant (a beavatáskor kapott Istenneveket), akkor is, ha valamit megtapasztalunk! A simran hatalmas spirituális töltése minden illúziót elsöpör, amit az elme okozhat. Így tudjuk biztosítani azt, hogy tiszta kommunikációs csatornánk legyen az isteniséggel.
Egy fiatal útmutatást kért, hogyan kezelje a haragot, főleg a családtagjaival kapcsolatban. A spirituális Mester kedvesen elmagyarázta, hogy a harag akkor támad fel bennünk, amikor bizonyos helyzetekben nem a mi kedvünk, elképzeléseink szerint alakulnak a dolgok. Az is mérget válthat ki belőlünk, ha valakit meg akarunk győzni arról, hogy nekünk van igazunk. Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a családunk tagjai a szívük mélyén a legjobbat kívánják nekünk! Ezért, ha nem értünk egyet velük, higgadtan osszuk meg velük az érveinket, a kétségeinket! Nem bölcs dolog túl gyorsan reagálni. Lehet, hogy ez olyan szavakat és tetteket vált ki belőlünk, amelyeket később sajnálni fogunk. November 15-én, vasárnap a satsangot a naperville-i Holiday Inn báltermében tartották. A Mester a gordiuszi csomóról beszélt, amelyet a görög legenda Nagy Sándor személyéhez köt. Általában olyan összefüggésben esik róla szó, amikor valaki egy nehéz problémát merészen, bátran old meg. (Krisztus előtt 333-ban, az akkor 23 éves Alexandrosz, ismertebb nevén Nagy Sándor, három kontinensre kiterjedő birodalom ura, a frígiai Gordionba érkezett. E város nevezetessége volt a legendás Gordiosz királytól rájuk hagyományozott felbonthatatlan csomó. A rendkívül összebogozódott kötélhalmaz egy szekérhez volt rögzítve, azon gördítették Nagy Sándor elé. A hatalmas csomóval kapcsolatos helyi legenda valójában egy jóslatot tartalmazott: az lesz a világ ura, aki képes szétbontani. Ezt hallva, a macedón hadvezér nem sokat habozott, előrántotta kardját, és egy erőteljes ütéssel széttrancsírozta Gordion város kibogozhatatlanságáról híressé vált kötélcsomóját. Ez a kötélátvágási gesztus a hatékony, de nem megszokott problémamegoldás szimbóluma lett.)
A Mester a gordiuszi csomó példáját az élet és halál misztériumával kapcsolatban említette, amelynek megoldására törekszünk. Ahogy Nagy Sándor egy kardcsapással átvágta a gordiuszi csomót, mi is megoldhatjuk a benső misztériumát, ha utazunk a bensőben, és egybeolvadunk a Naam kardjával – a szent Igével. Ezt meditációban érhetjük el. Ha összekapcsolódunk a Naammal, akkor felismerjük az igazi természetünket, és ez a napi életünk minden területén segít bennünket. Ekkor ráébredünk, mennyire fontos, hogy nagy léptekkel haladjunk előre a spirituális utazáson, hogy etikusan, Isten egész teremtését szolgálva éljünk.
A Mester azt kérte, hogy naponta fordítsunk időt a meditációra, hogy az Úr akarata szerint megtapasztalhassuk az isteniséget. Így egyre fogékonyabbá válunk Istenre, és amint sikerül megoldanunk az élet gordiuszi csomóját, a lelkünk kiszabadul a lélekvándorlás kerekéből.
A november 21-22-én a Spiritualitás Tudománya és a Hindu Temple of Greater Chicago közös szervezésben Spirituális Wellness programot rendezett, amelyet több száz érdeklődő keresett fel. A chicagói satsang csoport tagjai előadásokat és bemutatókat tartottak az egészség holisztikus szemléletű – spirituális, orvosi és táplálkozási – megközelítésével. Az előadások a meditáció átformáló erejére, a meditáció és a vegetáriánus életvitel különféle jótéteményeire összpontosítottak, kihangsúlyozva ezek szerepét a spiritualitásban, a teljesség felé történő utazásban. Nagyon sok érdeklődőt vonzottak a vega ételbemutatók.
November 21-én, szombaton este Sant Rajinder Singh spirituális kérdésekre válaszolt a chicagói központban. Bevezetőjében a Sant Mat útjának alaptételeiről beszélt: a meditációról, az etikus életvezetésről, az önzetlen szolgálatról és a satsang látogatásának fontosságáról. Az első kérdés az ima legmagasztosabb formájára vonatkozott. Ha erős a bizalmunk Isten-ben, akkor békésen és boldogan telnek a napjaink – felelte a Mester. Az „Édes a Te akaratod” szellemében élve tudjuk, hogy Isten mindig a legnagyobb javunk szerint alakítja az életünket – anélkül, hogy ezt kérnénk Tőle, vagy ezért imádkoznánk. Az ember nagyon hajlamos arra, hogy a nehézségek idején elveszítse a hitét, a bizalmát Istenben. Kérjünk helyes megértést Istentől! Erőért fohászkodjunk az Úrhoz, és azért, hogy töretlen legyen a bizalmunk Őbenne!
A következő kérdés: „Hogyan kezeljük azokat, akik haragosan ránk támadnak?” A Mester válasza: Őrizzük meg a nyugalmunkat és a türelmünket! A meditáció segít, hogy egyre rugalmasabbak legyünk, és akkor könnyedén el tudunk hajolni a „harag ajándékának” az útjából.
Az öngyilkosság karmikus következményeiről a Mester azt mondta, hogy a legnagyobb karmák egyike ehhez a tetthez társul. Az életet az Úr adja, és csak Ő veheti el. Nem mi döntjük el, hogy mikor ér véget az életünk. Az Úr egész életünk során, minden körülmények között oltalmaz bennünket. Arra van szükségünk, hogy legyünk fogékonyak az Ő szeretetére. Ennek eszköze a meditáció, amely abban is segít, hogy egyre tisztábban lássuk a problémáink okait, és azok megoldásának útját. Ekkor a lelkünk megerősödik, mert összekapcsolódik a Teremtőerővel. Így sikerrel tudunk keresztülhaladni az élet kihívást jelentő helyzetein. November 22-én, a vasárnap a Mester az illinoisi Wyndham Lisle Hotelben „Az isteni szeretet gyógyító ereje” címmel tartott előadást. Arról beszélt, hogy az emberiség szüntelenül keresi a szeretetet ebben a világban: a családban, a barátok körében, a sokféle emberi kapcsolatban, mert ha megtapasztaljuk a szeretetet, ez értelmet ad az életünknek.
A következtető képességünket használva úgy véljük, hogy Isten szeretete is a földihez hasonló természetű, ezért ugyanolyan módon, vagyis az érzékeinken keresztül keressük. A nyelv szavait igyekszünk használni Isten szeretetének meghatározására, megértésére. Ám fontos felismernünk, hogy a könyvek és a szentírások csak Isten irányába mutatnak, de nem segítenek hozzá személyes tapasztalathoz. Ehhez rá kell hangolódnunk Istenre a bensőnkben. Minden hit és vallás szól a kapuról, amely a fizikai érzékek hatókörén túli világba vezet. Ha ide összpontosítjuk a figyelmünket, utazhatunk a bensőnkben. Az Isteni Fény megtapasztalásával véget ér a „lélek sötét éjszakája.” Az isteni szeretetben fürdő lélek megerősödik, és ez a szeretet gyógyír az élet összes problémájára.
Ezután közös meditáció következett, majd a Mester prashadot adott a Spirituális Wellness programról érkezett új útkeresőknek. "