Május 15. hétfő – Megérkezés Delhibe
Kirpal Bagh

A sangat viharos, örömteli tapssal fogadta az emelvényre fellépő Mestert, aki boldogan nyugtázta, hogy mily sokan várakoztak az újbóli találkozásukra, bár erre a hajnali órákban került sor.

Az anyák napja alkalmából a lehető legjobbakat kívánta minden édesanyának és a gyermekeiknek. Kiemelte, hogy bár a fizikai világban az anyák szeretete a legnagyobb, a Mesteré a tanítvány-lelkek iránt a szülőinél elképzelhetetlenül hatalmasabb, mivel ez Isten szeretetének a kifejeződése.

Majd arról beszélt Maharaj Ji, hogy nem a testünk az igazi valónk, hanem a lelkünk. Ez a mi éltető erőnk. Csak a megerősödött lélek képes megtenni a spirituális utazást, amely elvezeti az élet végső céljának beteljesedéséhez, amikor mindörökre belemerül a Lélekfelettibe.

Az a mi oktalanságunk, könnyelműségünk miatt van, hogy e cél eléréséért folytatott elkötelezett törekvéseink, erőfeszítéseink helyett a világ színeire festődve megmaradunk a földi létezés felszínén. Rendkívül fontos a napi meditáció, amellyel megfelelő módon tudjuk táplálni a lelkünket. Ez kapjon elsőbbséget a testünkről való gondoskodás előtt!

Ezután a Mester sorban felidézte azokat a főbb programokat, találkozókat, amelyekre a mostani nyugati útján került sor. Megtörtént a chicagói új központ alapkő letétele. Ez a létesítmény az ugrásszerűen növekvő számú tanítványnak és az új útkeresőknek fog jobb elhelyezést biztosítani a közösség programjain. Jelenleg 2800 központ működik szerte a világban, amelyek fő célja különféle meditációs együttlétek szervezése. Ezek békés menedékhelyek, amelyekre visszavonulhatunk a nyugtalansággal, számos figyelemeltérítéssel teli környezetünkből.

Az előadást követően a helyi satsangi gyermekek virágcsokorral köszöntötték Mata Rita Jit, és két dalt adtak elő az anyák napja alkalmából

Maharaj Ji ezután tisztelettel emlékeztette a hallgatóságát a nagy Mesterek társaira, akik az egész életüket az Ő küldetésük támogatására szentelték. Ilyen volt Hazur Baba Sawan Singh és Sant Kirpal Singh felesége, Mata Krishna Wanti, továbbá Mata Harbhajan Kaur, Sant Rajinder Singh édesanyja, Sant Darshan Singh felsége. Ők mind hatalmas szeretettel és önzetlenül szolgálták a sangatot.

Május 17. szerda – Satsang és közös meditáció

Miután a videó-satsangot követő meditációból a Mester visszahozta a sangatot, a közös meditáció nagy felhajtóerejéről beszélt. Örömmel nyugtázta, hogy mily sokan vettek részt ezen a programon. A Kirpal Bagh spirituális Erővel töltött légköre nagyon megkönnyíti a figyelem visszavonását a bensőbe. A meditáció, az Istenre emlékezés ideje a legfontosabb az életünkben. Az isteniséggel való kapcsolatunk ugyanis megerősít bennünket. A lelkünknek szüksége van erre, hogy képes legyen a bensőbe emelkedni – emelte ki Maharaj Ji.

Május 18. csütörtök - Satsang és közös meditáció

A Mester az egész emberiséget érdeklő alapkérdéssel foglalkozott: „Hol van Isten?” A hegyekben és völgyekben, az imahelyeken és a zarándoklatok célpontjaiban, széles e világon keressük Őt, miközben fogalmunk sincs az igazi lakhelyéről.

A tudósok az anyag hasításával az univerzum legparányibb részecskéit vizsgálják. Hatalmas vállalkozásokba fognak a külső világtér feltárása érdekében. Szeretnék megismerni a mindenséget működtető erőt. Ám az összes igyekezet ellenére sem lelhető meg Istent az anyag világában.

A szentek és misztikusok minden időkben kiemelik: Isten bennünk lakozik. Ha meditálunk, rálelhetünk a bensőnkben. Mindaddig azonban nem találhatjuk meg Őt, amíg a külső környezetünk eltérítő hatásai alatt élünk, és hagyjuk, hogy magukkal ragadják a figyelmünket az illúziók világának a csábításai.

Isten nincs távol tőlünk, de az Ő megismeréséhez alkalmaznunk szükséges azokat az eszközöket, amelyekkel ennek érdekében Ő megáldott bennünket. Tartsuk a megfelelő helyen a figyelmünket – a bensőnkben!

Befejezésül Maharaj Ji kiemelte: nagyon szerencsések vagyunk, hogy megkaptuk a szent beavatás ajándékát. Nyitott a benső szemünk és fülünk. Rajtunk múlik a testi tudatosság fölé emelkedés. Így még ebben az életünkben találkozhatunk a Teremtőnkkel.

Május 21. Vasárnapi satsang

Ezen az estén sok ezren jöttek össze a Kirpal Baghban a Mester első vasárnapi satsangjára, amióta az előző héten visszatért Delhibe. Azokról a nehézségekről beszélt, amelyek az odaadásunk útjában állnak, és arról, hogy ezek miként válhatnak segítő tényezőkké az Isten felé haladásunkban.

Kiemelte: az Istenerő mindig pontosan tudja, hogy mi a legjobb számunkra – anyagilag és spirituálisan. Ő dönti el, hogy mikor mit hoz az életünkbe. Akár megtapasztaljuk, akár nem, a jóságos Mestererő mindig mellettünk áll, és az életünk összes pillanatában vezet bennünket. Ennek megértése nem egyszerű feladat. Az elménk ugyanis a fenntartóerő ügynöke, és mindent megtesz azért, hogy magához kösse a figyelmünket.

Fejlesszük ki magunkban a rendíthetetlen bizalmat Isten iránt, és rendeljük alá magunkat az Ő akaratának! – tanácsolta a Mester. Ekkor, és csak ekkor válunk képessé arra, hogy áthatoljunk az elme illúzióinak, a majának a vastag fátylán, amely beburkol bennünket, és ezzel meggátolja vagy visszafogja a spirituális fejlődésünket. Ahogy bizonyos lépéseket teszünk befelé, a fenntartóerő egyik akadályt a másik után teszi elénk, hogy visszatartson. A vágyak végtelen kínálatával igyekszik feltartani, megkötni bennünket. Ha ez sikerül neki, akkor a legfontosabb portékánkat, az időnket vesztegetjük el, amelyet Isten azért adott nekünk, hogy még ebben az életünkben elérhessük Őt.

Az elme hajlamainak legyőzéséhez a kulcs a szeretet. Ahogy egyre mélyül a bizalmunk a Mestererő iránt, úgy gyengül az elme eltérítő befolyása. A Mesterünk egyetlen célja az, hogy sikerüljön megtapasztalnunk Isten szeretetét. Olyan szeretettel és békességgel áld meg bennünket, amilyet soha azelőtt nem is ismertünk. Az isteni szeretet ezüstfonalával húzza a lelkünket Isten felé. Azt tanácsolja, hogy ismerjük meg alaposan a nagy Mesterek tanítását, rendszeresen járjunk satsangra. Ott a spirituális légkörben feltöltődünk, így a lelkünk felhajtóerőhöz jut.

Május 22. hétfő – Satsang és közös meditáció

A satsang előtt Sant Darshan Singh egyik gázelje hangzott el, amely arról szól, hogy a spirituális Mester darshanja a tanítvány-lelket a tudatosság legmagasabb szintjére képes emelni. A Mester ezt követően a kegy pillantásának jellemzőiről beszélt, és arról, mennyire fontos ennek a szerepe a tanítvány benső fejlődésében. Reménytelenül beleragadtunk a világi tevékenységeink ingoványába, és a külső világ által kínált kellemes időtöltésekbe. Ilyen helyzetben nincs sok remény az érzékek szintje fölé emelkedésre, és még ennél is kisebb az esély az emberi születés határtalan lehetőségeinek a felismerésére.

A szerencsés keveseket, akik eljutnak egy tökéletes Mester lábához, a Mestererő kegye megmenti. Isten szeretete, Fénye és az üdvösség a Mester szemén keresztül éri el a tanítvány lelkét.

A beavatáskor a Guru a saját figyelméből valamennyit a tanítvány részévé tesz, ezzel nyitja meg a benső szemét és fülét, ami lehetővé teszi, hogy megtapasztalja a bensőjében az Isteni Fény és a Hang megnyilvánulásait. A Mestererő irányítása és védelme alatt a lélek átutazza a spirituális régiókat, míg végül belemerül Istenbe. Ez az emberi születés egyetlen célja.

A kegy pillantása megváltoztathatja az életünket. Az illúziók és szenvedések világából a szeretet, a Fény és az örök boldogság szintjére emeli a lelkünket.

Május 23. kedd – Kérdés-felelet

Ezen az estén a kérdések arra irányultak: Hogyan meditáljunk, ha az elménk állandóan zavart kelt bennünk, és lefoglalja a figyelmünket az élet apró dolgaival?

A Mester rámutatott: ha semmiségek letörnek minket, el tudják venni a bátorságunkat, akkor emiatt nem vagyunk képesek átlátni az élet összképét. A lényegi célunk az önfelismerés és Isten megtalálása. A földi létezésünkhöz hozzátartozik a másokkal való sokféle interakciónk. Ám ezekre csak azért van szükségünk, hogy befejeződhessen az életünkben az adok-kapok folyamata, amit a karma törvénye irányít.

Ha ezt megértjük, akkor megőrizzük a figyelmünket a célunkon, és nem hagyjuk, hogy megzavarjanak bennünket a világi félreértések, viták, pletykák, kritikák. Törekedjünk arra, hogy harmonikusak legyenek a kommunikációink! Ez nagy segítséget jelent számunkra. Igyekezzünk megérteni mások látásmódját – türelemmel, alázattal! Így békés és nyugodt légkör fog körülvenni bennünket.

Május 25. csütörtök – Satsang a Sawan Ashramban
Shakti Nagar
Delhi

A Sawan Ashram a Kirpal Ashramtól néhány km távolságra, ugyanannak a csatornának a másik oldalán helyezkedik el. Ez volt a Szeretett Mester, Sant Kirpal Singh lakhelye, aki a spiritualitás tündöklő fényű fáklyájaként 1948-1974 között szolgálta az emberiséget.

Ezen az estén Sant Rajinder Singh ugyanazon a pódiumon ülve tartotta meg a satsangját, ahonnan a saját Mestere kegye áradt szét évtizedekkel korábban.

A Sawan Ashram különleges ünnepi díszbe öltözött. A fák és a házak fényben fürödtek. Maharaj Ji először Kirpal Mester házába látogatott el, majd a teraszról adott darshant. A satsang kezdetén kiemelte: számtalan lélek kezdhette meg a spirituális utazását az Ő Mestere lakhelyén.

A világi útjaink során a közlekedési lámpák miatt időnként meg kell állnunk. Ilyenek a mi életünkben a figyelemeltérítések, a csábítások, a nyugtalanító helyzetek, amelyek miatt könnyen félresiklunk, tévútra keveredünk. Az elme mesterkedései miatt az öt tolvaj, vagyis a harag, a kapzsiság, a ragaszkodás, az érzékiség és az ego cselfogásai ugyanúgy megállíthatnak bennünket, mint a közlekedés során a piros lámpák.

Ha viszont a Mester útmutatásait követve rendszeresen meditálunk, szeretetben és mások önzetlen szolgálában telnek a napjaink, akkor az összes piros lámpa számunkra zöldre vált, és akadálytalanul haladhatunk Isten felé. Fogadjuk meg, kövessük Sant Kirpal Singh időtlen üzenetét: „Légy jó! Tégy jót! Válj eggyé!” – kérte Sant Rajinder Singh.

Ha az Istenre, a Mesterre való édes emlékezésben élünk, ha teljesen rábízzuk magunkat a Mestererőre, akkor szilárdan, rendületlenül, tökéletes védelemben haladunk előre, az Úr felé. A Teremtőben való elmerüléshez a Sant Mat útja vezet el a leggyorsabban, a legrövidebb ösvényen. Ám a sikerességnek fontos előfeltétele, hogy ez a szent utazás legyen az uralkodó szenvedélyünk, a múltbeli tetteinktől, a képzettségünk szintjétől, a kulturális szokásainktól, a nyelvhasználatunktól és az összes többi külső körülménytől függetlenül.

Befejezésül a Mester Sant Kirpal Singh szavaira emlékeztette a sangatot: „Ha szerettek, tartsátok be a parancsolataimat!” A rendszeres napi meditáció mellett váljunk jó emberi lényekké, hatoljunk át a világ illúzióinak a fátyolán, hogy megtapasztalhassuk a benső csodákat, és a lelkünk egyesülhessen Istennel!

A program közös vacsorával zárult.

Május 28.
Vasárnapi satsang

A téma az élő Mester satsangján való részvétel, és annak az életünk céljának megvalósításában játszott döntő fontossága volt.

Az Istennel való egyesülés ösvényén a Mester és a tanítványa között szövődő szeretet messze meghaladja a világi kapcsolatokban tapasztalt érzéseket. Isten szeretete nyilvánul meg, és ér el bennünket a spirituális Mesteren keresztül. A Mesterszenttel való együttléteket nevezzük satsangnak.

A földi vágyaink, az elvárásaink megnehezítik, megkeserítik az életünket. Ha közülük valamelyik teljesül, ez csak egy ok arra, hogy egy újabb bukkanjon fel. Minden időnk és energiánk az vég nélküli anyagi vágyak kielégítésére irányul. Közben fogalmunk sincs arról, hogy ezek csak a lelkünk szintjén megjelenő, sokkal szentebb sóvárgásnak a napi életünkben megjelenő tünetei. A lelkünk eonok óta él az Úrtól elszakított állapotban, és vissza szeretne térni Őhozzá.

Az élő Mester satsangján – a kegyes Mester, Sant Darshan Singh szavaival – „egy életre szóló vágyakozás teljesülhet be.” Az Ővele való együttlét során újra meg újra átélhetjük az örökkévalóságban létezés állapotát, ami egyre közelebb juttat bennünket a Forrásunkhoz. Rajtunk múlik, hogy készen állunk-e az Isteni Pohárnoktól érkező áldások befogadására. Ehhez fogékonyságra van szükség, arra, hogy mindig az Úrnak szenteljük a figyelmünket.

A satsangnak számtalan jótéteménye van: a figyelmünket a világ helyett Istenre irányítja; az isteni kisugárzás megtisztítja a lelkünket az anyag, az elme, az illúzió fátylaitól; a lelkünk felhajtóerőhöz jut; felkészíti a lelkünket a benső utazásra; Isten színeit kezdjük magunkra ölteni; az Ő jellemzői fejlődnek ki bennünk, vagyis erőszakmentessé, igazzá, tisztává, alázatossá válunk. Nemcsak a lelkünk tisztul meg, mert az isteni szeretet kimossa belőlünk az anyagi vágyakat is. A satsang egy virágos kerthez is hasonlítható, hiszen az élet minden területéről érkezők ülnek együtt a spirituális felemelkedés érdekében.

A satsang összes jótéteménye úgy lehet a miénk, ha mellette rendszeresen meditálunk, etikusan élünk, amit a naplónk folyamatos vezetésével érhetünk el. Az egész nap folyamán őrizzük meg a figyelmünket az Úr édes emlékezetében! Ebben segít a simran ismétlése. A lelkünk Isten utáni epekedése képes az összes többi vágyat megelőzni, lefékezni, kizárni az életünkből. Töltse be ez az egész lényünket, mert így valóra tudjuk váltani az emberi létünk egyetlen küldetését, és találkozni fogunk az Úrral! – kérte a Mester.

Május 29. hétfő – Satsang és közös meditáció

A satsangot megelőzően Sant Darshan Singh gázelje hangzott el, amely az örök isteni szeretetről szólt. Ezt kívánja befogadni a tanítvány a Mesterétől, aki a megtestesült szeretet.

A költő-szent halálának az évfordulóját megelőző estén Sant Rajinder Singh arról beszélt, hogy a legkülönfélébb motivációkkal érkezünk meg az élő Mester jelenlétébe – a spirituális fejlettségünktől és az út megértésének a szintjétől függően. A Mester maga a megszemélyesedett szeretet, Fény és üdvösség, és képes bennünket mindezzel megajándékozni, ha igazi tanítványként csak ezekre a kincsekre vágyunk.

Ha részesülünk a beavatás ajándékában, fordítsuk ezt a legnagyobb javunkra! Ugyanis még ebben az életünkben elérhetjük az újraegyesülést Istennel. Mit kell tennünk ennek érdekében? Csendesítsük le az elménket a simran segítségével, mert akkor a Mester szeretete és kegye a testi tudatosság fölé emel bennünket! Így képessé válunk a spirituális utazás megtételére. Isten szeretete nem tanítható, nem vásárolható meg, csak elkapható, mint egy fertőzés – ha fogékonyak vagyunk a Mester szeméből ránk áradó spirituális energiára. Azzá válunk, aminek a figyelmünket adjuk.

Május 30. kedd
Sant Darshan Singh eltávozásának 28. évfordulója

A 28. Barsi Bhandara alkalmából hatalmas ünneplő tömeg gyűlt össze a Kirpal Baghban. A Mester megérkezése előtt a sangat tagjai idézték fel a személyes emlékeiket, és az odaadásról szóló énekek hangzottak el.

Miután a Mester helyet foglalt a pódiumon, Mata Rita Ji az Úr megpillantására vágyódó lélek sóvárgó szeretetéről szóló himnuszt adott elő.

A kegyes Mester, Sant Darshan Singh (1921-1989) a spirituális küldetés „köpenyét” 1974-ben vette át Sant Kirpal Singhtől, és öltötte magára. Az ezt követő 15 év alatt az egész világban széthintette a nagy Mesterek tanítását, a béke és a szeretet üzenetét – a négy világkörüli útján. Számtalan léleknek segített az élet igazi céljának felismerésében.

Az Ő irányítása alatt hihetetlen gyorsasággal fejlődött a Misszió Indián belül és kívül egyaránt. Az elmúlt század legnagyobb misztikus költőjeként négyszer nyerte el az Urdu Akadémia nagydíját. A verseit több mint 50 nyelvre fordították le, amelyek szerte a világon mélyen megérintik az útkeresők és a tanítványok szívét-lelkét. Határtalan szeretete, hatalmas alázata, mindenkit átölelő gyöngédsége és kegye mélyen megérintette a szerencsések lelkét, akik személyesen találkozhattak Ővele. Mindenki azzal a meggyőződéssel távozott el Darshan Mestertől, hogy őt szereti a világon a legjobban.

Sant Darshan Singh szeretete és oltalma ma is, az életünk minden pillanatában velünk van – emelte ki a Mester –, de csak azok tapasztalják meg, hogy a Mestererő mindig velünk van, akik a meditációban bejutnak a bensőbe.

A megvilágosodott lények karma nélküliek, ezért képesek megszabadítani bennünket a karmikus láncainktól. Annyit vagyunk képesek felismerni az Ő igazi valójukból, amennyit ebből megmutatnak nekünk. Isten megbízásával érkeznek a földi világba, és az általuk beavatott lelkek teljes bizonyossággal vissza fognak térni az Úrhoz.

Május 31. szerda – Beavatás

Több ezren részesültek a Kirpal Baghban a szent beavatás ajándékában.

Június 1. csütörtök – Satsang

Ezen az estén a Mester azt kérte, hogy ültessük az életünkbe az „Édes a Te akaratod!” alapelvét. Ne engedjük, hogy az élet viszontagságai megrendítsék, aláássák a bizalmunkat az Úrban! Ha ez erős, rendíthetetlen, akkor fel fogjuk ismerni, hogy bármi történik is velünk, az Isten akarata és gondviselése szerint következik be, így semmi sem alakulhat rosszul. Alakítsuk ki magunkban azt a szokást, hogy minden helyzetben megőrizzük a pozitív látásmódunkat!

A mi megértésünk ugyanis behatárolt, és megfeledkezünk arról is, hogy a múltban okozott karma adósságainkat ki kell egyenlítenünk. A Mester kegyéből enyhített formában tudunk átmenni ezeken a helyzeteken. Ha rábízzuk magunkat az isteni akaratra, akkor – kevesebb szenvedéssel – nem csupán a karmikus terheink tűnnek el, hanem az életünk megtelik szeretettel és békességgel. Így gyorsan tudunk haladni a spirituális célunk felé.

Június 5. hétfő – Satsang és közös meditáció

Sant Rajinder Singh az egyik általános emberi jellemzőről beszélt: a vakondtúrásokból hegyeket vagyunk képesek magunk elé emelni. Az élet apró nehézségeit nagyra fújjuk fel. Mindannyian szembekerülünk különféle nehézségekkel, de az erőpróbák miatt nem kellene túlságosan felizgatnunk magunkat. Fogadjuk, kezeljük a dolgainkat helyes látásmóddal! Amíg a figyelmünk megmarad az élet fizikai, a mentális és érzelmi oldalán, addig felszínesen élünk, nem ismerjük az élet igazi művészetét.

Amikor Isten kegyéből fellobban bennünk az isteniség megtapasztalása utáni vágy, akkor menedéket keresünk egy megvilágosodott lénynél, aki megerősíti a lelkünket, és biztosítja számunkra a kulcsot az örök boldogsághoz. A tökéletes Mester segítségének köszönhetően megváltozik a látásmódunk, mert felismerjük, hogy az igazi valónk a lelkünk. Megtanítja nekünk az Isteni Fényre és Hangra való meditációt, és a segítségével képessé válunk arra, hogy etikusan vezessük az életünket. Így gyors fejlődést érhetünk el a spirituális úton.

Miközben az Istenerővel szorosan összekapcsolódva táplálékhoz jut a lelkünk, ráébredünk a benső világok valóságára. Az életünk megtelik szeretettel, örömmel, és minden helyzetben boldogok maradunk.

2017.06.08. szerda – Búcsú darshan

Mielőtt a Mester elutazott Indiából, még egyszer találkozott a sangattal.