A Mester programja Indiában (1. Rész)
2015-09-10
Szeptember 10. csütörtök
Kirpal Bagh
Sant Rajinder Singh és a felesége, Mata Rita Ji szeptember 10-én, a kora reggeli órákban érkezett meg Delhibe. Ezrek várakoztak a spirituális Mesterre a Kirpal Baghban, hogy háromhavi távolléte után újra együtt lehessenek Ővele. A Sant Mat tanítás egyik alapelve szerint a Mestererő mindig a tanítvánnyal van, de ugyanekkora hangsúly helyeződik a Mester fizikai darshanjára, amely segíti a beavatottat a spirituális úton való fejlődésében.
Maharaj Ji először az elmúlt időszak spirituális programjairól tájékoztatta a hallgatóságát. Az augusztusban Chicagóban megszervezett Vega Fesztivál nagy sikere – a harmincezer látogatóval – azt igazolja, hogy a vegetarianizmus a nyugati féltekén is egyre elfogadottabb, elterjedtebb. A látogatókat bőséges információval látták el a meditációról, a vega életvitelről és arról, hogy élhetünk spirituálisan gazdag életet.
Vancouverbe, a Mester satsang programjaira sokan érkeztek az egész világból. Sant Kirpal Singh a három és Sant Darshan Singh pedig a négy világkörüli útja során nemcsak Amerikában hintette szét a spiritualitás magjait, hanem az egész földön. Az Ő erőfeszítéseik gyümölcseként a Misszió kétezernél is több központtal rendelkezik a világban, amelyekben az igazság keresői – bármilyen kultúrában és hagyományban élve – rátalálhatnak az Istenhez visszavezető ösvényre, és a figyelmüket a spiritualitásra összpontosíthatják.
A Mester arra buzdította a sangatot, hogy a spiritualitás legyen a legfontosabb az életükben. Mindannyian egyetlen céllal érkeztünk ebbe a világba: az önfelismerésért és az Istennel való egyesülésért. Csak úgy ismerhetjük meg Istent, ha szeretjük Őt. Az élet rövid, és nem tudhatjuk, mikor érünk a végére. Fordítsuk a rendelkezésünkre álló időt a legnagyobb javunkra! Tartsuk a figyelmünket Istenen! Minél inkább Őneki adjuk magunkat, annál közelebb kerülünk Őhozzá. Minél inkább a világ köt le bennünket, annál messzebb sodródunk Atyánktól.
Ez az emberi születés a mi nagy lehetőségünk arra, hogy Isten felé tegyük a lépéseinket, ahelyett, hogy a külső környezetünk csábításainak, vonzásának irányába haladnánk. A benső megerősödésünk nagymértékben függ attól, hogy napi rendszerességgel elvégezzük-e a spirituális gyakorlatainkat. Hazur azt kérte: „Addig ne tápláld a testedet, amíg nem kapott táplálékot a lelked!” A lélek az Isteni Fénnyel és Hanggal való kapcsolatából, a fizikaiból a spirituális tudatosságba emelkedéssel jut táplálékhoz. Fontos, hogy végig a nap során ügyeljünk a gondolatainkra, a szavainkra és a tetteinkre! Ugyanis az, ahogy élünk, nagy hatással van a meditációnkra.
Befejezésként a Mester arra ösztönözte a sangatot, hogy mindenki igyekezzen résztvenni a következő hetek spirituális programjain, hogy a figyelem megőrződjön az élet legfontosabb célján, és folyamatos legyen a fejlődés a hazafelé vezető úton.
Szeptember 11. péntek
Kirpal Bagh
Ezen az estén a Mester előadása videó satsangként hangzott el, majd közös meditáció következett. Ezután a Mester rövid előadást tartott. Felhívta a sangat figyelmét a meditációs tábor programjaira, amely a közelgő születésnapi programok napjai alatt is folytatódtak.
Az élet gyorsan múlik, és nem tudni, mit hoz a holnap – mondta. Nincs hasznosabb a lélek számára, mintha meditálunk, spirituálisan fejlődünk. A meditáció a bensőbe emel bennünket – amely a szeretet, az igazság, az üdvösség földje. Az emberi születés Isten különleges értékű ajándéka, és rajtunk múlik, miként élünk vele. Minél többet meditálunk, annál élesebbé válik a bensőbe fókuszálásunk. Befejezésül a Mester azt kívánta, hogy kapjanak elsőbbséget a spirituális feladataink a napi teendőink sorában, és sikerüljön egyenletesen fejlődnünk, hogy még ebben az életben célba juthassunk.
Szeptember 13. vasárnap
A Misztika 22. Nemzetközi Konferenciájának a megnyitója és spirituális mushaira
Kirpal Bagh
Spirituális mushaira (Gázel Szimpózium)
A Misztika Nemzetközi Konferenciái minden évben a kegyes Mester, Sant Darshan Singh születésnapjáról való megemlékezéssel kezdődnek, és a csúcspontot az élő Mester, Sant Rajinder Singh születésnapjának örömteli ünnepi eseményeivel érik el. A nyitónap különlegessége volt, hogy három tábor kezdte meg a működését a Kirpal Baghban: a meditációs, a véradó és a hályogműtétre előkészítő tábor – gyakorlatba ültetve ezzel a Sant Mat útjának alaptételeit: a meditáció gyakorlását, hogy megtapasztalhassuk önmagunkban az isteniséget, és az embertársaink önzetlen szolgálatát.
Évről évre hatalmas mértékben növekszik az ilyen programokra az egész világból érkezők száma. Mivel a napi életünk tele van nyugtalansággal, feszültségekkel, egyre több lélek keresi a spirituális menedéket. Ezzel is tanúsítva a nagy Mesterek évtizedekkel ezelőtti jövendölésének a megvalósulását: folyamatosan növekszik az érdeklődés a meditáció iránt és egyre nagyobb méreteket ölt a spirituális tudatosságra ébredés.
Maharaj Ji a programra kilenc neves költő kíséretében érkezett. A mushaira bevezetéseként elmondta: a meghívott shayars (az urdu költők) sok alkalommal vettek részt Sant Darshan Singhgel együtt különféle költői találkozókon. Majd arról beszélt, hogy Darshan Mester, a költő-szent a versei segítségével szépséges és világos módon tette érthetővé számunkra az emberi élet magasztos küldetését. Ennek valóra váltása érdekében fáradhatatlanul szükséges erőfeszítéseket tennünk. Csak amikor a lelkünk egyesül Istennel, válunk mindörökre mámorossá az isteni Nektártól.
Sant Darshan Singh gázeljeinek kincsestára kimeríthetetlenül gazdag, és huszonöt év múltán is a spirituális út újabb titkai tárulnak elénk a verseiből, amelyek a célunk felé vezető utat mutatják nekünk. A Tarati Mushaira évenként megrendezett esemény, amellyel e nagy költőre emlékezünk, az Ő költői és spirituális munkássága előtt fejezzük ki a tiszteletünket.
A pódiumon ülő költők ezután a saját kompozíciójukat osztották meg a hallgatósággal, amelyet a Mester által kiválasztott két gázel verspárjaira (stanzáira) alkottak meg. Az első verspár mondanivalója: Isten felismerése érdekében Őneki szükséges adnunk a figyelmünket. Szenvedélyes vágyódás lángoljon a szívünkben-lelkünkben, mialatt az Ő nevét ismételjük! Ha a figyelmünket eközben teljesen koncentráltan befelé rögzítjük, akkor tapasztalatokat szerezhetünk a szeretet és az üdvösség fenséges benső világáról.
A második verspár mondanivalójára utalva a Mester azt kérte, hogy törekedjünk a szeretetteljes, pozitív, optimista életszemlélet kialakítására, nagy ívben elkerülve minden szomorúságot, lehangoltságot, negativitást. Kiemelt hangsúlyt helyezett a satsangon való rendszeres részvételre. Ilyen alkalmakkor ugyanis kétféle kincsben részesülhetünk: a spiritualitás egyharmada a tökéletes Mester szavai segítségével, a kétharmada pedig az Ő spirituális sugárzásán keresztül fogadható be.
Mielőtt a költők sorban bemutatták az alkotásaikat, a program titkára azt mondta, hogy az egész világon ez az egyetlen olyan költői szimpózium, amelyen az egyedüli téma a spiritualitás és az isteni szeretet, és mindaz, ami itt kifejeződik, annak rezgése betölti az egész világot. A költők között voltak olyanok, akik elszavalták az alkotásaikat, mások elénekelték azt. A Mester és a sangat nagy lelkesedéssel és elismeréssel fogadta a költők műveit.
E program zárásaként CD-n átadták a Mesternek a 2013. szeptemberi mushaira anyagát és a következő év naptárját. Már felvirradt az új nap, a kegyes Mester, Sant Darshan Singh születésének 94. évfordulója, amikor a Mester darshanjával véget ért a program.
Szívem mélyéből feltörő zenéd megérinti a hallgatók szívét.
Hangszerem lehet finom csengésű, de a belőle áradó muzsikád még fennköltebb.
– Sant Darshan Singh
Szeptember 14. hétfő
A Misztika 22. Nemzetközi Konferenciája
„Darshan – a szeretet Óceánja” szeminárium
Kirpal Bagh
A konferencia második napján a sangat tiszteletét tette a szeretet határtalan Óceánja előtt, ami Darshan Mester volt. A program bevezetéseként himnuszokat adtak elő a szikh szentírásokból. Amikor a Mester helyet foglalt a pódiumon, Mata Rita Ji és a Nyugatról érkezett tanítványok csoportja egy shabadot adott elő, amelyben a Mester kegyéért fohászkodtak: távolítsa el a spirituális régiók útját álló vasfüggönyt, hogy sikerüljön meglátni a Mester sugárzó formáját a bensőben.
Maharaj Ji a bevezetőjében arról beszélt, hogy Sant Darshan Singh Isten szeretetének élő példája volt. Az Ő szeretetének „csak kezdete volt, de véget sohasem ér.” A versei visszatükrözik a kegyes Mester határtalan szeretetét és az odaadását a nagy Mesterek, Hazur Baba Sawan Singh és Sant Kirpal Singh iránt, de a szeretete kiáradt az egész emberiségre is. Az Ővele találkozók mind úgy érezték, őket szereti a világon a legjobban.
Darshi az első versét Hazur dicsőítésére írta, és egészen fiatal korától kezdve teljes odaadással szolgálta Őt. Szüntelenül túláradt belőle a szeretet illata, az isteniség mámora, és mindenkiben Isten Fényét látta. Az Ő szeretete megnyugtató, lecsendesítő és felemelő hatású volt. Éjjel-nappal felkereshették az útkeresők, a tanítványok a világi gondjaikkal és a spirituális kérdéseikkel.
A költészete számára az inspirációt a személyes benső tapasztalatai nyújtották. Az emberek milliói fordíthatják a javukra a spiritualitás összes területét világos, egyszerű és gyönyörű megfogalmazásban feltáró tanítását, az isteni szeretet és szépség benső ösvényéről szóló üzenetét. Tanuljuk meg a figyelmünk befelé fordítását, és a testi tudatosság fölé emelkedést, hogy személyes tapasztalatot szerezhessünk minderről! – sürgette a Mester. Csak Isten szeretete marad meg mindörökre; állandóan csak növekszik, ha élessé válik a koncentrációnk, és szorossá a kapcsolatunk Isten Fényével és Hangjával.
Ezután vallási és civil vezetőket, valamint külföldről érkezett vendégeket kértek fel, hogy szóljanak hozzá a szimpózium témájához, beszéljenek a Darshan Mesterrel átélt személyes tapasztalataikról.
Ők mind azt emelték ki, hogy az ego fogságából csak a szeretet útján Isten felé haladva szabadulhatunk ki. Az élő Mester jelenlétében teljesen átitatódhatunk a szeretettel, hiszen Ő az isteni szeretet és kegy szökőkútja, kútfője. Darshan Mester maga volt a megtestesült békesség és szeretet, és ma ez mind a miénk lehet az élő Mester kegyéből.
Szeptember 15. kedd
Kirpal Bagh
Több ezren részesültek a szent beavatás ajándékában.
Szeptember 16. szerda
Kirpal Bagh
Ezen az estén kulturális program volt a Kirpal Baghban. Az első fellépő egy kolumbiai énekes volt, aki hindi nyelven énekelt el egy népszerű indiai dalt. Majd ecuadori csoport következett, akik a Beatles My sweet Lord című dalát a Mesterhez címezve adta elő.
A latin-amerikaiak dalának refrénjét a Mester együtt énekelte a csoporttal: „Induljunk Sach Khandba!” Majd így folytatta: „Szükségünk van a meditációra, és töltsük a naplót! Ne zavarjon bennünket a múlt és a jövő! Fordítsuk a javunkra a jelen pillanatot, amely az Úr ajándéka! Ne vesztegessük el az időt ebben a rövid és illuzórikus életben!” – közben a Mester tökéletesen tartotta a dal ritmusát. Fergeteges taps fogadta a nagyon vidáman előadott lélekemelő szavait.
Ezután indiai zenei csoportok követték egymást, amelyek szufi misztikus dalokat, pandzsábi, odaadásról szóló himnuszokat fergeteges zenei kísérettel adtak elő. A spirituális qawwalis mondanivalója az emberiség haszontalan, hiába való igyekezetére irányította a figyelmet, amellyel Istent a külső világban keresik. Őt csak egy tökéletes Mester lótuszlábánál ismerhetjük fel.
Minden fellépő zenei csoport a műsora végén boldog születésnapot kívánt a Mesternek. Ebben az évben a sangat megünnepelte a Mester első unokájának, Aryana Noor Stephensnek az első születésnapját is, aki a Mesterrel egy napon született.
Maharaj Ji a zenei program zárásaként arról beszélt, hogy a Mesterek útja egyszerű, könnyű, hiszen Isten szeretet, a lelkünk, amely az Ő része, szintén szeretet, és a szeretet ösvényén juthatunk vissza Isten ölébe.
Majd Ő maga adott elő egy gázelt, amelynek a mondanivalóját így foglalta össze: a világ milliárdnyi csábítása a szomorúságunk, a fájdalmaink igazi oka, amelyek a fizikai világhoz kötik a figyelmünket. Ha egyszer megízleljük a Mester szeméből áradó spirituális bort, akkor nekivágunk a benső utazásnak, amely az örök üdvösségbe vezet. A spirituális Mester felhevíti bennünk az Isten utáni nyugtalan vágyakozás tüzét, és ekkor válunk a szó igazi értelmében emberi lénnyé. Ez az élet egyetlen, hosszú álom – a fizikai érzékek szintjén. Csak amikor egy spirituálisan éber szent megáld bennünket az isteni pillantásával, és megnyitja a benső szemünket, akkor szerezhetünk tapasztalatokat önmagunkban a valóságról.
Taníts meg engem az élet művészetére,
mely megóv a világ összes fájdalmától!
Ó, Pohárnok!
- Sant Darshan Singh
Szeptember 17. csütörtök
Hindi nyelvű költői szimpózium
Kirpal Bagh
Maharaj Ji a szimpózium megnyitóján kiemelte, hogy mély spirituális jelentősége van ennek a programnak, mivel Sant Darshan Singh költeményére alapozódik, és ez lehetőség arra, hogy a kegyes Mesterre való emlékezésben legyünk együtt.
Az Ő egyik versének két sorát (misra) kapták meg a meghívott költők, és ennek alapján alkották meg a saját versüket. A költő-szent verspárjának első sora arról szól, hogy az igazi tanítvány akár a Mesterével van, akár távol van Őtőle, állandóan Őrá emlékezik. Örökké hálás a szeretet ajándékáért, amelyben a Szeretett Lény kegyéből részesül. A második verssor a nyugtalansággal, zűrzavarral teli fizikai világról szól, amelyben a mindennapjaink telnek. A kegyes Mester látomása az, hogy egyszer a szeretet, a béke és a nyugalom királysága lesz a föld. Annyira belemerülünk a napi ügyeink intézésébe, hogy kevés vagy semmi időnk nem marad a spiritualitásra. Emiatt nem vagyunk képesek elérni az elménk nyugalmát, amely nélkülözhetetlen a figyelmünk bensőbe koncentrálásához.
A Mester sürgette a sangatot, hogy mindenki életében kapjon elsőbbséget Isten. Így a bensőből eredő békességben, nyugalomban, szeretetben fogunk tudni élni. Ennek köszönhetően a figyelmünk egyre összefogottabb lesz. Felgyorsulnak a lépéseink az Istenhez vezető úton, és béke fog áradni belőlünk a környezetünkben élőkre.
A költői szimpózium azzal kezdődött, hogy Mata Rita Ji elénekelte az egész gázelt, amely egyetlen nagy könyörgés a Mester egyetlen pillantásáért. Majd tizenegy költő mutatta be a versét. A közönség nagy figyelemmel, tetszéssel, sok tapssal fejezte ki az elismerését.
Szeptember 19. szombat
Spirituális Qawwalis
Darshan Dham
Ötvenöt országból érkeztek a spiritualitásra szomjas lelkek, hogy részt vegyenek a Sant Rajinder Singh születésnapja tiszteletére szervezett programokon. A 120 acra nagyságú Darshan Dham virágtengerbe öltözött. Az égő füzérek a fákon és a színes lufikból kialakított különleges formák gyönyörű látványt nyújtottak.
Amikor a Mester éjfél előtt helyet foglalt a pódiumon, megkezdődött a zenei program. A qawwalis olyan zenei műfaj, amely minden földrajzi, vallási és kulturális megosztottságot áthidal. A közös eszmei alap az isteniség megismerésének és a benne való elmerülésnek az igénye. A több órás program a közönség által jól ismert szufi, pandzsábi dalokra, himnuszokra épült. Végül a szólóénekes hosszú, egészséges életet kívánt a Mesternek és Aryana Noornak is.
Ezután következett a tortavágás ceremóniája, amelyhez a Mester egész családja csatlakozott. Majd a Mester mikrofont kért, hogy a születésnapi spirituális üzenetét megossza a sangattal. Kiemelte: a Misztika 22. Nemzetközi Konferenciáján oly hatalmas tömeg vett részt, hogy az újonnan megnövelt fedett területű pandalon is túlcsordult. Majd emlékeztette a hallgatóságát arra, hogy egyetlen tanítványa sincs soha távol az Ő szívétől, fizikailag bármilyen messze él is.
A születésnap igazi jelentőségével kapcsolatban a saját Mestere, Sant Kirpal Singh szavait idézte: „Amikor aludni térünk, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy ránk virrad-e a következő nap hajnala. Ezért tegyünk rendszeres erőfeszítéseket a spirituális fejlődésünk érdekében, és fordítsuk a javunkra a Mester darshanjait! Minden ránk virradó reggel egy újabb lehetőséget kínál a spirituális célunk felé haladásra.”
Aryana Noor születésnapja alkalmából prashadként mindenki egy-egy hatalmas méretű ladut (indiai édességet) kapott.
Szeptember 20. vasárnap
A Misztika 22. Nemzetközi Konferenciájának záróülése
Darshan Dham
A program a szentírásokból recitált zenével kezdődött, majd Mata Rita Ji adott elő egy shabadot a külföldről érkezett tanítványok egy csoportjával. A Mester a konferencia céljáról azt mondta: ez olyan fórum, amelyen a spirituális tanítás mélységeivel ismerkedhetünk meg, és megérthetjük, hogy minden vallás ezoterikus magja ugyanaz: mindannyian rálelhetünk önmagunkban Istenre – a szeretet ösvényén előrehaladva.
Sant Darshan Singh egy verséből idézett, amely szerint azért érzékelünk különbségeket a vallások között, mert ahelyett, hogy a benső oldalt, a tanítások közös lényeget követnénk, megmaradunk a külső formák, rítusok szintjén. A vallások közös üzenete a béke, a szeretet és az egység Istennel. Ez gyakran elvész, ami diszharmóniát okoz a követők között. Ennek a helyzetnek egyetlen megoldása az, ha felismerjük az igazi valónkat, a lelkünket és a benső összetartozásunkat, egységünket.
Ebben az irányban az első lépés „a jó emberré válás.” Sant Kirpal Singh szavaival: „Légy jó!” és „Tégy jót!” A következő lépés „az igaz emberré formálódás.” Ez az Istenerővel való szoros kapcsolatban válhat valóra. Amikor megtapasztaljuk, hogy a lényegünk a Fény, szeretet és üdvösség, akkor minden külső különbözőség feloldódik az isteni szeretet mámorában.
Ezután a meghívott előadók a világban tapasztalható spirituális ébredésről és benső megújulásról beszéltek, amely a Mester fáradhatatlan munkájának köszönhető. Ha valóban megértettük a spirituális tanítás lényegét, akkor igyekszünk minél több időt szentelni a meditációra, törekszünk a tiszta, etikus életvitelre, és a figyelmünket Istenen tartjuk a személyes spirituális felemelkedésünk érdekében. Ezzel mind hozzájárulunk egy békés világ eljöveteléhez – emelték ki a záróülés hozzászólói, valamint ez fogalmazódott meg a konferencia nyilatkozatában is.
Az elmúlt szeptember óta, vagyis egy év alatt a nemzetközi sangat egyes tagjai fix napi meditációs időt vállaltak. A „meditációs fogadalom” 8 millió órájáról egy jelképes nagy csekket nyújtottak át a Mesternek – születésnapi ajándékként.
Szeptember 21. hétfő
Darshan Dham
Sok ezren részesültek a szent beavatásban.
Szeptember 22. kedd
Prashad osztás a szevadároknak
Darshan Dham
A konferencia eseményeinek megszervezésére egész Indiából sok ezer szevadár érkezett. Ezen az estén zónák szerint ültek, így várták a Mesterrel való személyes találkozást. Ő, mielőtt elindult a sorok között, megköszönte a szevadárok odaadó munkáját, amelyet a Kirpal Baghban és a Darshan Dhamban végeztek. Elkerülhetetlenek a nehézségek, amikor hosszabb időn keresztül kell hatalmas tömeg igényeit kielégíteni – mondta Maharaj Ji. Ám ezeket sikerrel oldották meg. Noha a sangat évről évre nő, de a szevadárok száma is arányosan emelkedik. A szeva hatalmas lehetőség és áldás, amelynek jutalmai a spirituális életünkben jelennek meg: gyorsabban tudunk előrehaladni az Istenhez hazavezető úton.
Szeptember 23. szerda
Kirpal Bagh
A Mester egyik korábbi előadásának a felvételét mutatták be, majd közös meditáció következett. A Mester hozta vissza a sangatot a meditációból, majd arról beszélt, hogy a satsangon való részvétel és a meditáció az életünk legfontosabb teendői. Arra kérte a satsang koordinátorokat, hogy teremtsenek szeretetteljes és nyugodt légkört a satsang központokban, hogy a tanítványok és az útkeresők örömmel vegyenek részt a programokon, és minél több időt töltsenek együtt meditációban.
Szeptember 24. csütörtök
Kirpal Bagh
A közös meditáció előtt a spirituális Mester nélkülözhetetlen szerepe volt a téma. Miután megkapjuk a szent beavatást, Ő lesz a társunk és a vezetőnk, míg végül a lelkünk egyesül Istennel. A saját erőnkre hagyatkozva képtelenek lennénk kiszabadulni az öt tolvaj, a harag, a kapzsiság, a ragaszkodás, az érzéki vágyak és az ego fogságából, és a fizikai testtudat fölé emelkedni.
Az akadályokat a spirituális úton még olyan esetekben is mi magunk teremtjük meg, amikor Isten megismerése érdekében őszinte igyekezettel tesszük az erőfeszítéseinket. Lehet, hogy figyelmetlenségből, véletlenül vagy egy helyzet félreértéséből mondunk vagy teszünk olyasmit, amivel másoknak kellemetlenséget, nehézséget okozunk, vagy haragot, megbántottságot váltunk ki. Ha az ilyen helyzeteket nem sikerül békésen lezárnunk, ha mélyebben belebonyolódunk az adok-kapok karmikus körfolyamatába, akkor csak vesztesek lehetünk. Az egyetlen gyógymód a megbocsátás és a felejtés.
Szeptember 25. péntek
A Darshan Oktatási Alapítvány programja: „Tiszta elme, megvilágosodott lélek”
Talkatora Auditorium, Új-Delhi
Erre az ünnepi eseményre a Darshan Akadémiák alapításának 20. évfordulója alkalmából került sor. Jelenleg összesen 20 ilyen típusú iskola működik: 19 Indiában és egy Dél-Amerikában, Kolumbiában, Caliban. Az indiai iskolák a következő városokban működnek: Ambala, Bhubaneshwar, Bigas, Dasuya, Delhi, Devlali, Ferozepur, Guleria Bhat, Hisar, Jalandhar, Jansat, Kaithal, Kalka, Lucknow, Ludhiana, Meerut, Modasa, Pune, Sundargarh
A tanulók, a tanárok, az iskolák adminisztratív személyzete, a szülők és a külföldi tanítványok alkották a közönséget, akik a program bevezetéseként az 1995-ös évtől kezdve végigkísérhették a Darshan Akadémiák 20 éves történetét. Ebben az évben avatta fel a Mester Meerutban az első ilyen típusú iskolát.
A holisztikus képzés során nemcsak a hagyományos tudományos ismereteket adják át a diákoknak, hanem nagy hangsúly helyeződik a meditációra, az etikai értékek kialakítására, valamint az élet minden formájának a tiszteletére. Az Alapítvány mottója: „Neveljük fel a békét hozók nemzedékét!”
A Mester először is megköszönte a tanárok, az adminisztrációs feladatokat ellátó iskolai személyzet, az iskola tantervét kidolgozó nemzetközi csoport munkáját, akik mind hozzájárultak ahhoz, hogy 20 év óta sikeresen működik a Darshan Akadémia. Az egyedülálló holisztikus szemléletű képzés segítségével a diákok spirituálisan, intellektuálisan, érzelmileg és fizikailag a lehető legnagyobb erővel rendelkeznek, amikor befejezik a tanulmányaikat. A meditáció és az etikus értékek elsajátítása, amelynek kiemelt a szerepe az iskola tantervében, az oktatás egészét átformálja.
Minden nap meditációval kezdődik, és ez a tanulók koncentrációs képességét fokozza. A tanulmányok művészeti oldala – a költészet, a zene, a festészet és a tánc – elősegíti a tanulók önkifejeződését és benső fejlődését, hiszen a művészet nem más, mint a lélek értékeinek, a benső fejlődésnek a kifelé tükröződése. A Darshan Akadémia kiemelkedő eredményeket mutat fel a szaktárgyi képzésben, de a központban a lélek áll. Az érzelmi, a kapcsolati jótétemények közül kiemelkedik a konfliktusok békés kezelése, a jó döntéshozó képesség kifejlődése, az egyensúly megőrzése a kihívást jelentő helyzetekben.
A szeminárium meghívott előadói közül Tejender Khanna, Delhi korábbi kormányzója kiemelte, hogy a szentek az emberi nem legnagyobb kincsei, és a bölcsességüknek köszönhetően nemcsak világi tudáshoz, hanem benső értékekhez is juthatunk. Egy inspiráló történetet mondott el Padmashiri Santhosh Yahavról. Ő volt az első nő, aki kétszer is megmászta a Mount Everestet. A szeretet, a cél elérése iránti szenvedélyes elkötelezettség és a benső nyugalom hozta meg az expedíciója számára a sikert. Michael Ribet (USA) arról beszélt, hogyan épül bele a Darshan Akadémia életébe a pozitív misztika. Professzor K. K. Agarwal a hozzászólásában a holisztikus képzési modell sikerességét emelte ki. A spiritualitás kormányozza a tudomány kormánykerekét, aminek az eredménye a tiszta, világos elme és a megvilágosodott lélek.
A szemináriumot „A megerősödött lélek” címmel a Darshan Akadémia tanulóinak zenés bemutatója követte. Sant Rajinder Singh A lelkünk megerősítése meditációval című könyvében ismerteti a lélek tulajdonságait: határtalan bölcsesség, halhatatlanság, feltétel nélküli szeretet, félelemnélküliség, egyetemes összetartozás és üdvösség. Néhány mondatos bevezető után mindegyik isteni jellemzőt gyönyörű ruhákba öltözötten, különféle zenés-táncos jelenetek formájában mutatták be a 19 indiai Darshan Akadémia diákjai.
A program végén a Mester bejárta az auditóriumot, és darshanban részesítette a hallgatóságot.
Szeptember 27. vasárnap
Darshan Dham
Ezen a vasárnapi satsangon Maharaj Ji Sant Darshan Singh egyik gázeljét kezdte el elemezni, és jelezte, hogy a következő vasárnapi satsangokon ezt a verset fogja tovább elemezni.
Szerénységben öltöztek, oly alázattal, mint a por,
de az Ő küszöbüknél találkoztam a kor legnagyobbjaival.
A Mester azon emberek négy típusáról beszélt, akik valamilyen módon emlékeznek Istenre. Az első csoportba azok tartoznak, akik Istenhez azért fordulnak, hogy az Ő segítségével beteljesülhessenek a világi vágyaik. A második csoportot azok alkotják, akik tudják, hogy az élet célja az Istenfelismerés, de megmaradnak az élet felszínén, perifériáján. Vannak azután olyanok is, akik egy kicsit mélyebbre hatolnak, mert meghallgatják a szentek szavait, idéznek a szentírásokból, de nem élnek az Ő útmutatásaik szerint. Az egyik fülükön bemegy, a másikon kijön, amit hallanak, olvasnak. Végül azok, akik szenvedélyesen keresik és szeretik Istent, akik tudják, hogy egyedül az élő Mester kegyéből válhat valóra az egyesülés Istennel – ők az isteni szeretők. Ők valamikor az életük során felismerték, hogy az összes világi eredmény, siker nem visz közelebb Istenhez. Tudják, hogy a benső békét, az örök boldogságot csak a tökéletes Mester segítségével érhetjük el. Ezért követik az Ő útmutatásait.
A gázel mondanivalójának kifejtése kapcsán ezután azt hangsúlyozta a Mester, hogy a Sant Mat útjának alaptételei időtlen igazságok. Az igaz emberré váláshoz nélkülözhetetlen az erőszakmentesség gondolatban, szóban és tettben. Könnyű vitába keveredni, haragra gerjedni. Nem könnyű a nehéz helyzetekben a békesség megőrzése. A mindenség összes porszeme élettől vibrál – ezt a tényt kezdi felismerni a mai tudomány is – mondta a Mester. Ezért kéri Sant Darshan Singh:
Óvatosan lépkedj, senki szívét meg ne sértsd! Gyöngéden végy levegőt, ne zavard meg a teremtést!
Kabir Sahib és Bokhara királyának története kapcsán azt emelte ki a Mester, hogy ahol az ego, ott nincs Isten. Tizenkét évbe telt, míg a király annyira alázatossá vált, hogy Kabir megajándékozhatta a beavatással. A történet tanulsága: Isten jelenlétét alázatban élve, önmagunkban tapasztalhatjuk meg a meditációban.
Szeptember 28. hétfő
Kirpal Bagh
A Mester a közös meditációt megelőző satsangon arról beszélt, hogy mialatt az élet erőt próbáló helyzetein megyünk keresztül, az elménk nyugtalanná válhat – legtöbbnyire a másokkal való interakcióinknak van ilyen hatása. Lehet, hogy mások viselkedése helytelen volt velünk szemben, de ahelyett, hogy fokoznánk a feszültséget azzal, hogy „visszaadjuk a kölcsönt”, inkább nyugodtan utasítsuk vissza a „negativitás ajándékát!”
Éljünk együttérzőn, megértőn, és mindig törekedjünk a kiélezett szituációk szeretetteljes, nyugodt rendezésére! Ez segít az elménk lecsendesítésében, ami nélkülözhetetlen a sikeres bensőbe koncentráláshoz. Fontos, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek közelebb visznek bennünket Istenhez, és kerüljünk el mindent, ami elragadja Őtőle a figyelmünket!
Befejezésül Maharaj Ji azt kérte: megfontoltan fordítsuk a javunkra a földön rendelkezésünkre álló időnket, ne merüljünk bele a külső élet zűrzavaraiba. Így nagyon sok időt meg tudunk takarítani, amelyet a spirituális gyakorlatainkra fordíthatunk, és ennek köszönhetően még ebben az életben elérhetjük az egyesülést Istennel.