A Mester a satsangon arról beszélt, hogy a vágyaink térítenek el bennünket a spirituális célunk valóra váltásától. Kétféle erő működik az emberben: az egyik a léleké, amely Isten része, és lépéseket igyekszik tenni Őfelé; a másik a vágyaké, amelyek az elménkben merülnek fel. Ez utóbbiak nyugtalanságot, bizonytalanságot keltenek bennünk, miközben a lelkünk békességre vágyik.

A vágyak növelik az egónkat, elbizakodottá tesznek. Az egoista számára a saját érdekei a legfontosabbak. A lelkünk az alázat forrása. Amikor az irányítás a lelkünké, akkor az egység és összetartozás tudatában segíteni, szolgálni kívánunk másokat.

A fent és lent helyzetek az életünk velejárói. Sok esetben élünk át fájdalmat, szenvedést, amely vagy bennünket talál meg, vagy a szeretteinket éri el váratlanul. A kihívások az emberi léte-zés olyan történései, amelyeket nem tudunk ellenőrzés alatt tartani. Amit uralhatunk: a reakcióink ezekre a helyzetekre. Nagyon sokan választják a panaszkodást, a kritizálást, kesergést, pedig más módon is megbirkózhatunk a viszontagságokkal: „Ha az élet citrommal kínál meg bennünket, készítsünk belőle limonádét!” – javasolta a Mester.

Minden évben április 22-én ünnepeljük meg a Föld napját. Ma a Mester a bolygó erőforrásai felhasználásával kapcsolatos felelősségünkről beszélt, amellyel jó állapotban őrizhetjük meg az ökológia környezetet a jövő nemzedékei számára.

Annak érdekében, hogy az emberi születés végső célját valóra válthassuk, mindent megkaptunk Istentől a túléléshez: levegőt, vizet, gyümölcsöket, zöldségeket, magokat, hogy táplálhassuk a testünket, és napfényt, amely melegen tart bennünket és a földi élővilágot. Az Ő összes ajándékával nem élünk megfelelő módon, mert többet veszünk el, mint amennyit visszaadunk. Nem törődünk azzal, hogy így kimerülnek az erőforrások, a következő generációk túlélésének a feltételei.

A mai satsangon a Mester az etikus életvezetés fontosságáról, és a meditáció lelket megerősítő szerepéről beszélt, amely segít, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.

Mindannyian a jelenleginél jobb életre vágyunk, és keressük a módját, hogy ezt meg is tudjuk valósítani az életünk pénzügyi, fizikai, mentális és érzelmi területén. Egyre több pénzhez szeretnénk jutni, hogy az összes vágyunkat megvalósíthassuk. A fizikai fittségen kívül jobb kapcsolatokra is törekszünk. Az elménk és az érzékeink szintjén élve, testnek tartva magunkat, úgy gondoljuk, hogy minden, amire szükségünk van, elérhető, megszerezhető a fizikai világban.

A mai satsangon arról beszélt a Mester, hogyan ébredhetünk rá Isten szeretetének a szépségére, és miként vethetünk horgonyt az Ő szeretetében az életünk során.

Gyakran érezzük azt, hogy másoknak jól alakul az életük, miközben nekünk sokféle kihívással kell szembenéznünk. Minden erőnket bevetjük a jobb élet reményében, abban a hitben élve, hogy ez egyedül a mi erőfeszítéseinken múlik.

A Mester kiemelte, annak érdekében, hogy úgy éljünk, ahogy kell, nagyon fontos a helyes megértés. Ugyanis ebből születnek a jó gondolatok, helyes szavak és tettek. Elmondta, hogy a kegyes Mester, Sant Darshan Singh nagy részletességgel tárja elénk a spiritualitás útját, és azt, ahogy a mindennapjaink telnek. A lényegi kérdés az, miként formálhatnánk jobbá a földi létünket.