A spirituális Mester a mai satsangon a pozitív gondolkodásmód fontosságáról beszélt. A gondolataink nagy erejűek, ezért megszabják az életünk folyásának az irányát. A vibrációjuk nem csupán ránk, hanem a környezetünkre és a velünk találkozókra is hatással van.

Egy Rossetti nevű festőművész életének egy kis epizódja arról szólt, hogy a nem túl tehetségesnek talált idős látogatója alkotásairól kívánt úgy véleményt mondani, hogy ne hazudjon, de lehetőleg ne bántsa meg őt. Kiderült, hogyha a vendége fiatal korában kapott volna megerősítést, pozitív visszajelzéseket, talán az egész élete, a festői pályája is másként alakult volna.

A Mester a satsangon a spirituális sikeresség két fontos tényezőjéről, a kitartó igyekezet és az uralkodó szenvedély szükségességéről beszélt.

Emberi jellemző a remény, hogy máról holnapra beteljesülnek a benső megismerésére tett erőfeszítéseink. Ám az eredmények a spiritualitás területén is csak a kitartó, állhatatos, türelmes igyekezetünknek köszönhetően fognak megjelenni. Egy gyermeknek is évekbe telik, míg az első kimondott szavaktól eljut a logikus gondolkodás szintjére. Bármely szakma esetében jártasságra csak sokéves tanulással, kemény munkával tehetünk szert. Ehhez hasonlóan, elegendő ideig, napi szinten folytatott spirituális munkával érhetünk csak célba. A Mester egy bambusz-ültetvény példázatával mutatott rá arra, hogy az évekig folytatott kitartó munka – a látszólagos eredménytelenség ellenére – egyszer gazdag terméssel jutalmazta meg a kitartó farmer igyekezetét.

Ezen a satsangon a Mester arról beszélt, hogy a spirituális utunk lényege a szeretet és a szolgálat. Mindannyian fájdalmaktól, szomorúságtól mentes, békés, örömteli, boldog életre vágyunk, de a mi vagy a szeretteink életében elkerülhetetlenül megjelennek a kihívások, a nyugtalanságot keltő helyzetek. Vajon így miként érhetjük el és őrizhetjük meg a békesség, a kiegyensúlyozottság állapotát?

A mai satsangon azt fejtette ki a Mester, hogy a szándékaink, törekvéseink jellege határozza meg, hogy milyen irányban folyik az életünk. Ha csupán az öt fizikai érzékünkkel begyűjtött benyomásokra támaszkodunk, azok magukkal vonják a figyelmünket a külső világba, és idővel azokra a területekre válunk fogékonnyá, amelyek a kitűzött céljainkkal összhangban vannak. Így egy behatárolt területen belül küzdünk a túlélésért és a sikerességért. Pedig a valóság messze meghaladja azt, mint amit a testi valónkkal fel tudunk fogni. A mostani születés célja túl van a fizikai életben folyó küszködéseinken.

A nemzetközi satsangi közösség háromnapos internetes ünnepségsorozat keretében emlékezett meg Sant Darshan Singh (1921. szeptember 14 -1989. május 30.) születésének 99. évfordulójáról.

A mai program kezdetén Mata Rita Ji egy himnuszt adott elő a szentírásokból, amely a lélek Isten utáni sóvárgásáról és a tökéletes Mestereknek a spirituális utazásunkon nélkülözhetetlen szerepéről szólt.