Bengaluru (2005. előtti nevén Bangalor) Karnakata szövetségi állam fővárosa. Ez volt a Mester 2. látogatása. Ezt megelőzően 2005-ben járt itt. 10 millió lakosával India 3. legnagyobb városa. A brit uralom folyamán Bengaluru Dél-India gyarmati központjává fejlődött. Időjárása átmenetet képez a nedves trópusi és száraz szavanna éghajlat között, így viszonylag kedvezőbb, mint a többi indiai város nedves trópusi klímája.

Sant Rajinder Singh a felesége társaságában a kora reggeli órákban érkezett meg a Kirpal Baghba, ahol tízezrek várakoztak erre az örömteli találkozásra.

A Mester az első találkozót az elmúlt hónapok eseményeiről, utazási programjairól szóló színes beszámolóval kezdte. Kiemelte, hogy a világ minden részében hatalmas mértékben bővül a nagy Mesterek spirituális családja. A boldogságot keresik, és Isten szeretete az, amely megkínálja az embereket mindazzal, amire vágyódnak. A meditációban szerezhetünk erről tapasztalatokat.

Athén - a demokrácia szülőhelye, a nagy görög filozófusok, Platón, Szókratész, Arisztotelész és Püthagorasz otthona - ma a nagy spirituális Mestert, Sant Rajinder Singhet fogadta. Miután az egész nyár során Chicagóban áradt szét az Ő szeretete a nyugati sangatra, a feleségével együtt megérkezett a görög fővárosba, hogy itt kétnapos spirituális programot tartson. Ezt megelőzően, 6-án a görög közösség tagjaival találkozott. Utoljára hét évvel ezelőtt járt Athénban.

Ezen az estén Sant Rajinder Singh a szeretetteljes interakciók fontosságáról beszélt. A szavaink erővel telítettek, és elhúzódó a hatásuk. Ezért fontos, hogy ügyeljünk arra, mi hagyja el a szánkat, és őszinte figyelemmel hallgassunk meg másokat! Így békés, nyugodt légkörben élhetünk.

Maharaj Ji a szavainkat az ősszel lehulló falevelekhez hasonlította. Először is, ha egy levél elhagyja a faágat, többé oda nem kerül vissza. A kiejtett szavaink már nem szívhatók vissza, ezért fontos, hogy alaposan gondoljuk meg, amit mondani szándékozunk! Ne okozzunk velük kényelmetlenséget másoknak!

Ezen az estén Sant Rajinder Singh elmagyarázta, hogy a spiritualitás a lélek útja; a szeretet ösvénye, amely annak megtapasztalásához vezet el bennünket, hogy kik vagyunk valójában. A Mester kiemelte, hogy a lelkünk Isten részeként mindentudó. Az elménk nem képes felfogni a létezésünk valóságát, és az egységünket az Úrral, ezért kérdőjelezi meg a dolgokat. Ezért fontos, hogy a kérdésekre választ kapva elégedetté tegyük, mert akkor megnyugszik, és a spirituális törekvéseinket segítő tényezővé válik.