Augusztus 24. Szombat esti kérdés-felelet
SOS Nemzetközi Meditációs Központ
Illinois, Lisle

Ezen az estén Sant Rajinder Singh elmagyarázta, hogy a spiritualitás a lélek útja; a szeretet ösvénye, amely annak megtapasztalásához vezet el bennünket, hogy kik vagyunk valójában. A Mester kiemelte, hogy a lelkünk Isten részeként mindentudó. Az elménk nem képes felfogni a létezésünk valóságát, és az egységünket az Úrral, ezért kérdőjelezi meg a dolgokat. Ezért fontos, hogy a kérdésekre választ kapva elégedetté tegyük, mert akkor megnyugszik, és a spirituális törekvéseinket segítő tényezővé válik.

Maharaj Ji a benső úttal kapcsolatban kiemelte, hogy azt nem színezi át semmiféle kultúra vagy hit, és végül mindannyiunkat elvezet az Istennel való benső kapcsolatunk felismeréséhez. Ez ugyanis már létezik, de erre azért nem vagyunk képesek ráébredni, mert a figyelmünk nem a spirituális irányba fókuszálódik. Emiatt nem ébredünk rá az igazságra. A spirituális utat járva a benső régiókra összpontosítunk, ahol meditáció segítségével tapasztalatokat tudunk szerezni az élet valóságáról. Ezt követően a Mester megnyitotta a kérdés-felelet programot.

Valaki azt kérdezte, hogyan összegeződik, őrződik meg az összes gondolatunk, szavunk és tettünk. A spirituális Mester rámutatott, hogy az emberi létünkkel minden képességet és erőforrást megkaptunk, ami az igazi valónk és Isten felismeréséhez szükséges. Ám az erőfeszítéseink ellenére, a külső világ sokféle figyelemeltérítése miatt az elménk idekötöz bennünket. Az Istenerő éltet minket ebben a testben, és a lelkünk felelőssége, hogy olyan tevékenységeket válasszunk, amelyek közelebb visznek Istenhez.

Nagyon fontos, hogy egészségesen éljünk. A Mester annak fontosságára helyezte a hangsúlyt, hogy ezen ne csak a testi fittséget értsük. A helyes lépések közé tartozik a növényalapú étkezés, amely a testünk jó állapotban tartásán túl, nagyon fontos a lelkünk és az elménk egészségéhez. A tudatos életvezetés azt jelenti, hogy a döntéseinknél tekintettel vagyunk a teremtés összes formájának jóllétére. A növényalapú étrend követésével harmóniában vagyunk a természet törvényeivel.

Ám arra is oda szükséges figyelmünk, hogyan kezelünk másokat, és igyekezzünk békességet, nyugalmat vinni a körülöttünk élők életébe! Fontos, hogy megfelelő módon gondoskodjunk a környezetünkről is, hogy egészséges bolygót hagyjunk a jövő nemzedékeire! Ha spirituális szempontból egyre gazdagabbá tesszük az életünket, akkor a testünk és az elménk automatikusan meggyógyul. Ezzel az összes élő forma javát is szolgáljuk, és egyenletesen tudunk a célunk felé haladni, amiért leszülettünk erre a világra. A kérdés-feleletet közös meditáció követte.

Augusztus 25. Vasárnapi satsang: „Minden Isten”

Sant Rajinder Singh a vasárnapi satsangon arról beszélt, hogy a spirituális úton járók nagyon sokféle mércét használnak az előrehaladásuk ütemének a megállapítására. Vannak, akik a spirituális tanításokról szerzett ismeretek nagysága, mások a meditáció során szerzett tapasztalataik alapján határozzák meg a fejlődésük mértékét. Fontos szempont az etikai értékeknek a gyakorlatba ültetése, és a hibák kigyomlálása is. Maharaj Ji kiemelte, hogy nagyon sokan megfeledkeznek az egyik alapvető fontosságú tényezőről: az Istenbe vetett bizalomról. Ha ez fokozódik, ha megértjük, hogy az életünk összes történése Isten akarata szerint megy végbe, akkor valóban megértettük, hogy miről szól az életünk.

Könnyű hinni, amikor a dolgok jól mennek, ám ha valami rosszra fordul, a legtöbbünk bizalma megrendül Istenben, és siránkozunk a körülményeink alakulása miatt. Ez azért következik be, mert a szemléletmódunk mellett az élettel kapcsolatos ismereteink is behatároltak. A tudásunk arra korlátozódik, amit az életünk során megtanultunk. Mivel ennek segítségével szeretnénk megérteni a földi vándorutunk során megtapasztalt dolgokat - és ez a maga teljességében lehetetlen - akkor csalódottá válunk.

Egy humoros és tanulságos anekdota segítségével magyarázta el Maharaj Ji, hogy mindazok, akik megbíznak Istenben, és elfogadják az „Édes a Te akaratod!” alapelvet, kiállják a kihívások, nehézségek próbáit, és sikeresen haladnak előre a spirituális úton. Isten küldött ide bennünket - mondta a spirituális Mester. Ez az Ő műve; és mi az Ő akaratából születtünk meg ide. Ezért vezessük az életünket a tőlünk telhető legjobb módon, nyugalomban, békességben, boldogan, vidáman, miközben önmagunkat és a környezetünket is jobbá tesszük! A nehézségek ne vegyenek erőt rajtunk, ne törjünk le, hanem szilárdan álljunk meg a lábunkon, tegyük meg mindazt, amire képesek vagyunk, és ne aggódjunk annak eredményei, következményei miatt!

A spirituális Mester kiemelte, hogy a legjobb módon éléstől az egónk tart távol bennünket, ezért zabolázzuk meg az önös énünket, ha spirituális fejlődésre vágyunk! Az ego miatt élünk a dualitás szemléletével a világban, azt gondolva, hogy különbek, jobbak vagyunk másoknál. Az egoizmus vezet a harag, a kapzsiság és más hibák megjelenéséhez, amelyek miatt nem tudunk közelebb kerülni Istenhez. Ahogy visszafogjuk az önző mivoltunkat, megjelenik az alázat az életünkben, fogékonyabbá válunk Isten szeretetére, és felgyorsul a spirituális fejlődésünk.

Szeptember 1. Vasárnapi satsang

Ezen a vasárnapon Sant Rajinder Singh a mostani fizikai létezésünk átmeneti, múló jellegéről, és az önmagunkban való elmélyedés fontosságáról beszélt, ha azt szeretnénk megtapasztalni, ami elmúlhatatlan.

Ahogy múlik az idő, bizonyságot szerzünk az élet ideiglenes természetéről. A barátaink, a családunk, a kapcsolataink, a vagyontárgyaink - idővel mind változásokon mennek át, vagy elveszik őket tőlünk. Ha elveszítjük a szeretteinket, és átéljük az élet tiszavirág természetét, tudni szeretnénk, hogy miért születtünk meg erre a világra. Ekkor nekifogunk a spirituális keresésnek, hogy megértsük az életünk értelmét.

A világ összes szentírása szól a lélekről, az Erőről, amely a fizikai testünkben éltet bennünket. A lelkünk Isten, a tökéletes tudatosság Óceánjának a része. Az igazi valónk Istennel való kapcsolata nem hasonlítható a fizikai világban meglévő viszonyainkhoz, amelyek az adok-kapok törvényén alapulnak. Ugyanis az lelkünk Isten örök és feltételek nélküli társa. Atyánknak semmire sincs szüksége tőlünk. A lelkünk Ővele való összetartozásának az erejét nem gyengíti el az idő, az apály és a dagály, vagyis az élet fent és lent helyzetei, a viszontagságok - magyarázta a Mester.

Ha a soha el nem múló boldogságra vágyunk, akkor ahhoz szükséges kapcsolódnunk, ami állandó. A lelkünk és Isten örök szeretetének a megtapasztalása érdekében önmagunkban kell mélyre ásnunk, mert a spirituális kincsek bennünk rejteznek. Ennek módszere a meditáció. Ez olyan folyamat, amelynél a figyelmünket visszavonjuk a külvilág eltérítő tényezőitől, és befelé összpontosítjuk.

A spirituális régiókba vezető kapu a spirituális vagy harmadik szem, amely a két szemöldök között és mögött helyezkedik el. Ha felfedezzük az isteni kincstárunkat a bensőnkben, akkor átéljük Isten szeretetét, és valósággá válik számunkra az összetartozásunk Ővele. Így ráébredünk a létezésünk valóságára, és az egész teremtéssel való egyetemes összetartozásunkra. Ez a szeretet átformál bennünket, mindenkit sajátunkként ölelünk át, és ez az isteni szeretet sugárzódik ki belőlünk mindenkire, akivel csak találkozunk.

Ha a bennünk lévő isteni kincsek a részünkké válnak, azokat többé senki sem veheti el tőlünk. A földi szerzeményeinktől meg kell válnunk, amikor örökre elhagyjuk ezt a világot, viszont a spirituális kincseink, amelyekhez a bensőnkben jutottunk hozzá, és amelyek a lelkünket segítik, velünk maradnak a halálunk után is. A spirituális Mester a satsang befejezéseként annak fontosságát emelte ki, hogy meditáljunk rendszeresen, építsük bele az etikai értékeket az életünkbe, ha a bensőnkben ránk váró spirituális kincsekben részesülni szeretnénk. A program közös meditációval zárult.

Szeptember 3. Esti satsang

Ezen a napon Sant Rajinder Singh esti satsangon találkozott a sangattal. Arról beszélt, hogy az élet kihívásai, a fent és lent állapotok mindenki életében jelen vannak. Olyanok ezek a helyzetek, mintha az inga mutatója ide-oda lengene az öröm és a szomorúság, a csalódottság momentumai között. Az erőpróbák idején nehéz magasabb szintről, jobb látószögből rátekintenünk az életünkre. Ezért lehet, hogy nyugtalanul, zaklatottan arra gondolunk: Isten magunkra hagyott bennünket, egyedül kell megküzdenünk a nehézségekkel.

Nem ismerjük fel, hogy Isten mindig gondot visel ránk, és tudtunkon kívül könnyít a terheinken. Az életünk nehézségei a saját magunk által korábban gyártott karma terheink miatt jelennek meg az életünkben, és ezek kikerülhetetlenek. Ám bármilyen helyzetbe kerülünk is, ismerjük fel, hogy Isten gyöngéd gondoskodása mindig velünk van! Csak akkor győződünk meg az igazságról, ha megtapasztaljuk az Úr kegyét.

Isten nagyon szeret bennünket, és a legjobbat akarja nekünk. Minden időkben megkapjuk a segítségét és a vezetését, ami ahhoz szükséges, hogy egyek legyünk Ővele. Ha megtaláljuk a kapcsolatunkat Istennel, akkor keservek, csalódások nélkül haladhatunk át az életen, ugyanis tudjuk, hogy bármi ér bennünket, az a legnagyobb javunkat szolgálja. Ezt az összetartozást a meditációban tapasztalhatjuk meg, amelynek segítségével a benső régiókba tudunk emelkedni. A meditáció révén megszilárdul az összeköttetésünk az Úrral. Ennek eredményeként tapasztalatokat szerzünk az Ő jelenlétéről az életünkben. Így felgyorsul a spirituális fejlődésünk, egyre közelebb kerülünk a végső célunkhoz, az isteni egységhez. Az együttlét közös meditációval zárult.

Szeptember 5. Esti satsang

Ezen az estén Sant Rajinder Singh mások szolgálatának a fontosságáról osztott meg egy tanulságos történetet a hallgatóságával. Ha önzetlenül segítünk másokat, ezzel könnyítünk a terheiken, a helyzetükön. Ezért a gondoskodás, a másokkal törődés mindig is az emberiesség lényegi jellemzője volt.

Ahogy spirituálisan fejlődve mind többen értik meg a segítő kéz nyújtásának a fontosságát, a közösségünk egyre jobbá formálódik, és ennek pozitív hatása lesz mindenki másra is, akikkel kapcsolatba kerülünk. Ha a környezetünkben élők nyugodtak, kiegyensúlyozottak, akkor mi is ilyenné válunk. Nagyon fontos szerepe van a békés atmoszférának, mert ez elősegíti a spirituális előrehaladásunkat.

Nyugtalansággal teli légkörben nehéz az elménket lecsendesíteni, amikor leülünk meditálni. Békés, zavartalan környezetben könnyen megnyugszik az elménk, és ez segít abban, hogy gyorsabban tudjunk fejlődni a bensőben. A rendszeres és pontos meditációnak köszönhetően képessé válunk arra, hogy a szeretet, az öröm és az üdvösség spirituális régióiba emelkedjünk. Ez megédesíti az életünket, függetlenné téve bennünket a külső helyzetektől, amelyeken át kell mennünk. A lényeg az, hogy sikerüljön elérnünk ezt az állapotot - emelte ki a Mester. Az együttlét meditációval zárult.

Szeptember 7. Szombat esti kérdés-felelet

Szeptember 6-án volt az 51. évfordulója annak, hogy Sant Rajinder Singh megérkezett Chicagóba - ez különleges nap mindazok számára, akiket megérintett a spirituális Mester szeretete és kegye. A Chicago térségében eltöltött első időszakra visszaemlékezve a Mester arról beszélt, hogy az elmúlt ötven évben hatalmas mértékű változások következtek be Amerikában és az egész világon.

Míg a kezdeti időkben sokak számára a vegetarianizmus és a meditáció alig ismert és furcsa is volt, mára a közfigyelem tárgya lett, és sokak által követett irányvonallá vált. Rengeteg ember tapasztalja meg ennek az életformának a jótéteményeit. Az emlékek visszaidézését követően Maharaj Ji megnyitotta a kérdés-felelet programot.

Az egyik kérdés az volt, hogy helyes-e, ha az etikai értékeknek az életünkbe ültetése érdekében segítségért fohászkodunk. A Mester elmagyarázta, hogyha nyitottak vagyunk az Úr gondoskodására, akkor ez azt jelenti, felismertük, hogy Ő az, aki segíthet rajtunk. Ha Istenhez fohászkodunk, akkor egyre szorosabbá, közvetlenebbé válik a kapcsolatunk Ővele. Így a bizalmunk is megerősödik, ami hajtóerőt ad a spirituális fejlődésünkhöz.

A spirituális Mester annak fontosságát is kiemelte, hogy naponta szenteljünk időt a meditációra. Bár erre nagyon jók a kora reggeli órák, de az életrendünktől, a napi teendőinktől függően a nap bármely időszaka jó a meditációra. A lényeg, hogy kipihentek legyünk. A satsang meditációval zárult.

Később a Mester megemlítette, hogy nagyon sokan fognak érkezni Chicagóba a születésnapi rendezvényekre, és azt tanácsolta, hogy az interakcióinkban törekedjünk a nyugalomra és a szeretetteljes kedvességre. Így minden vendég otthonosan fogja érezni magát az új központban.

Szeptember 10. Esti satsang

Sant Rajinder Singh ez alkalommal a spirituális Mester szerepéről és fontosságáról beszélt. Az Ő irányítása, segítsége nélkülözhetetlen az isteni egység felé vezető úton. Mindannyian e magasztos cél beteljesítéséért érkeztünk ebbe a világba, és a sikerességhez szükségünk van egy hozzáértő Mester irányítására, aki maga már egyesült Istennel. Ahogy egy kertész szeretettel gondozza a növényeket, a fákat, hogy valami nagyon szép szülessen a munkája eredményeként, ugyanígy gondoskodik a Mester a tanítvány-lélekről, hogy a lehető legjobbá sikerüljön formálódnia, és ugrásszerű legyen a fejlődése.

A témát tovább részletezve Maharaj Ji elmagyarázta, hogy a spirituális Mester három formában is támogatja a tanítványt a megtisztulása, tehermentessé válása érdekében, mert akkor fel tud szárnyalni a benső régiókba.

Először is megtanítja a meditáció módszerét, és arra ösztönöz bennünket, hogy végezzünk önzetlen szolgálatot. Segítséget nyújt, hogy kitartó munkával sikerüljön szabaddá tennünk magunkat a világhoz kötő számtalan fajta ragaszkodástól, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik a bensőbe emelkedésünket.

Másodszor, segít a hibáink kigyomlálásában, és az etikai értékeknek az életünkbe ültetésében. Ezzel ugyanis máris közelebb kerülünk Istenhez.

Harmadszor, támogat bennünket az egónktól való megszabadulásban, ugyanis az önzés, az egoizmus a lényegi oka annak, hogy a lelkünk belesüllyedt az illúziók e világának a mocsarába. A kitartó, állhatatos erőfeszítéseinknek köszönhetően a dualitás világából beléphetünk az egység birodalmába.

Így a spirituális Mester lassanként, finoman, gyöngéden megtisztítja a gyémántot a rárakódott szennyeződésektől, és az eredeti fényében ragyogó lelkünk visszaszállhat Istenhez. Ezen a napon is meditációval zárult az együttlét.

Szeptember 12. Esti satsang

Ezen az estén Sant Rajinder Singh a nagy nemzetközi hallgatóság előtt a békés, türelmes kommunikáció fontosságának a témáját bontotta ki. Ha ilyenek az interakcióink, az elménk nyugalma nagy segítséget jelent a meditációban is. Napi szinten nagyon sok emberrel kerülünk kapcsolatba: a családtagjainkon kívül a barátainkkal, a munkatársainkkal, és sok az alkalmi találkozásunk is.

Egy érdekes anekdotával Maharaj Ji arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltérő vérmérsékletű emberekkel való interakcióink esetenként nyugtalanítók, feszültséggel telítettek lehetnek, amelyek kibillenthetnek bennünket a benső egyensúlyunkból. A mi feladatunk az: Ne hagyjuk, hogy az ilyen helyzetek hatni tudjanak ránk!

Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a higgadtságunk megőrzése érdekében! Ahelyett, hogy türelmetlenné, haragossá válnánk, inkább fogadjuk úgy az ilyen interakciókat, mint tanulási lehetőségeket. A kommunikációink többi szereplőjét tekintsük a tanárainknak, akik segítenek a türelem és az elfogadás gyakorlásában. Így idővel egyre rugalmasabbak és nyugodtabbak leszünk. Ha mások azt tapasztalják, hogy a kihívást jelentő helyzetekben megőrizzük a nyugalmunkat, könnyen lehet, hogy követni fogják a példánkat.

A nyugalmas, békés lelkiállapot nagyon fontos előfeltétele a meditációnak, mert így az elménk nem zavar meg bennünket, könnyen tudunk befelé koncentrálni. Ha azután ráhangolódunk az Isteni Fény- és Hangáradatra, a békesség benső kútfőjére, felgyorsul a spirituális utazásunk, és a korábbiaknál is türelmesebbek, elfogadóbbak leszünk az embertársainkkal való kommunikációinkban. A program meditációval zárult.

Szeptember 14.
Megemlékezés Sant Darshan Singh születésének
98. évfordulójáról

Az egész világból sokan érkeztek az SOS Nemzetközi Meditációs Központba, hogy megemlékezzenek Sant Darshan Singh (1921-1989) születésének a 98. évfordulójáról. A költő-szent sok kötetnyi gyönyörű, erővel telített verssel, a spiritualitás gyöngyszemeivel ajándékozta meg a világot.

Az Urdu Akadémia négy díjával elismert misztikus költészete nemcsak azokat a szinteket mutatja be, amelyeken a tanítvány a spirituális utazása során végighalad, hanem a tökéletes Mester szerepéről, önfeláldozó munkájáról is átfogó képet nyújt. A négy világkörüli útja során számtalan szívet, lelket érintett meg az Ő hatalmas szeretete.

Sant Rajinder Singh ezen az estén a kegyes Mester verseiből idézve az Ő együttérzését, kegyét és alázatát helyezte a megemlékezés középpontjába.

Megtanultam az egész teremtést sajátomként szeretni.
A szereteted üzenete az életem valódi értelme.
– Sant Darshan Singh

E különleges program bevezetéseként Mata Rita Ji egy himnuszt adott elő a szentírásokból. Sant Rajinder Singh a sangatot az emlékezés ösvényére vezetve példákat idézett Darshan Mester életéből arra, hogy gyermekkorától kezdve mennyire vágyott a spiritualitás kincseinek a megtapasztalására. Ötéves korában kapta meg a beavatást Hazur Baba Sawan Singhtől, és fiatal korától kezdve az isteni egység elérésének a vágya volt a versei központi témája. Az egyetemes szeretet üzenetével számtalan útkereső előtt nyitotta meg a spirituális utat, azok hátterétől, hitétől, kulturális hovatartozásától függetlenül. Kiemelte, hogy az emberi lény magasztos célja az igazság felismerése, és az Istennel való egyesülés.

Sajátodként ölelj át minden embert,
és a szeretet zápora hulljon, bármerre is jársz!
– Sant Darshan Singh

Ezután a Mester a bevezetőben elhangzott himnusz sorait elemezve annak fontosságára hívta fel a hallgatósága figyelmét, hogy úgy sóvárogjunk Isten után, ahogy a bennünket éltető levegőre vágyódunk. A lelkünk számára a Forrásától való elszakítottsága a halál állapotához hasonlítható, az egység pedig maga az Élet. Azért kaptuk meg az emberi születést, hogy lépéseket tegyünk a Lélekfelettivel való találkozás valóra váltására. A szentek és a misztikusok időtlen üzenete az, hogy a meditációban megtapasztalhatjuk a lelkünk kapcsolatát Istennel. Ez az önfelismerés és a Teremtőnk megtalálásának az útja, módszere. Ő a szeretet Óceánja, és ahogy ebbe belemerülünk, nemcsak az életünk válik jobbá, hanem a benső kapcsolatunk is nagyon erős lesz.

A program Sant Darshan Singh életéről szóló videókkal, életképek bemutatásával folytatódott, amelyek az örökkévalóság pillanatait rögzítették: az együttlétet egy Mesterlélekkel, aki azzal a küldetéssel érkezett a világba, hogy könnyítsen az emberiség terhein, és a vágyódó lelkeket hazavezesse az örök Otthonukba. Ő fáklyavivőként Fényt hozott a világ sötétségébe, hogy felébressze és a spirituális magasságokba emelje a szunnyadó lelkeket.

Az ünnepi együttlét a kegyes Mesterre emlékezés jegyében tortavágással folytatódott, és közös vegetáriánus ebéddel zárult.

Darshan Mester szeretete és Fénye az Ő spirituális utódja, Sant Rajinder Singh közvetítésével most is ránk ragyog.

Szeptember 15. Vasárnapi satsang

Ezen a különleges hétvégén, a Sant Darshan Singh Ji Maharaj születésének évfordulójára való emlékezés jegyében a Mester a satsangon a költő-szent verseiből idézett. Arról beszélt, hogy miként lehetünk sikeresek a spirituális úton, és ehhez a hozzáértő benső Vezetőnktől milyen segítségben részesülünk.

Különféle formában képzeljük el az Urat, és sokféle névvel illetjük Őt. Kőből és malterból épült imahelyeken keressük Istent, és nehéz zarándoklatokat vállalunk fel abban a reményben, hogy így közelebb kerülhetünk Őhozzá. Ő azonban nem az emberi kéz által emelt szentélyekben, hanem az emberi test templomában lakozik.

Mind magunkban hordozzuk Isten egy részét, a lelkünket, amely az éltető erőnk ebben a testben. Olyanok vagyunk, mint a pézsmaszarvas, amely mindenfelé kutatja a pézsma édes illatát, nem tudva arról, hogy az belőle árad ki. Ehhez hasonlóan mi is a külvilágban keressük Istent, aki türelmesen vár ránk a bensőnkben.

Sajnos annyira lefoglalnak bennünket a fizikai környezetünk vonzó, csábító dolgai, ajándékai, hogy megfeledkezünk az Ajándékozóról. Szeretnénk minél több ismeretet begyűjteni a külvilágról, törekszünk a vágyaink valóra váltására, ellátjuk az itteni kötelezettségeinket, közben teljesen megfeledkezünk arról a célról, amiért erre a világra megszülethettünk. Az igazi földi küldetésünk a lelkünk, az igazi valónk felismerése, és Isten megtalálása. Mindannyian megtapasztalhatjuk az Úr szeretetét. A feladatunk az, hogy hárítsuk el az elménk által kiépített akadályokat. Az elménk főleg a folytonos vágykeltéssel igyekszik távol tartani bennünket a figyelmünk befelé fordításától.

Darshan Mester verssorait idézve Maharaj Ji rámutatott: a spirituális úton a sikerességnek nincs köze az intellektus fejlesztéséhez. Ez a részünk a földi dolgok megértésében és az itteni működésünkben segít, viszont Isten megismerésében nem. Sőt, elterel bennünket a spirituális útról, ha hagyjuk, hogy az egónk kezében legyen az életünk irányítása. Az önös énünk elhiteti velünk, hogy különbözünk az embertársainktól, különbek vagyunk náluk. A mi célunk viszont az, hogy a dualitás világából az egység felé haladjunk, mert így térhetünk vissza Istenhez. Ha a meditációban összekapcsolódunk az Isteni Fény - és Hangáradattal, akkor feltárulnak előttünk az isteniség bennünk rejtező kincsei.

Meggyújtottad a spirituális gyakorlatokhoz vezető út lámpásait,
és a meditáció virágai kivirultak az úton járókban.
- Sant Darshan Singh

E verssorok arról szólnak, hogy a spirituális Mester megmutatja nekünk az illúziók világának a sötétségéből a benső Fénybe vezető utat, ahol a lelkünk felismeri, hogy egy a Forrásával. Megtanítja a meditáció módszerét, és arra ösztönöz bennünket, hogy napi szinten végezzük el a spirituális feladatainkat. Mindazok, akik szenvedélyesen vágynak Isten megismerésére, fogékonyak a tanításra és a kegyre, ez folyamatosan újabb és nagyobb erőfeszítésekre teszi képessé őket. Ők azok, akik a legnagyobb javukra fordítva az isteni kegyet, sikeresen haladnak előre a spirituális ösvényen.

A meditáció segítségével nemcsak Istenhez kerülünk egyre közelebb, hanem felismerjük minden élet egységét, egyetemes összetartozását. Belülről átformálódva mind mélyebben értjük meg az élet lényegét, azt, hogy minden történés a mi javunkat szolgálja. Ilyen pozitív szemlélettel élve akkor is megőrizzük a nyugalmunkat, amikor erőpróbákkal szembesülünk. A külső és a benső békesség gyorsabb spirituális fejlődést eredményez. A satsangot követően Maharaj Ji és Mata Rita Ji csatlakozott a sangathoz, és a közösen elfogyasztott ebéddel zárult ez az ünnepi hétvége.